Betty Blue, Holt költők társasága, Donni Darko, Hold - ha megnézed őket megtudod miért.
Röviden: mert ez az a négy film, amire évek múlva is emlékszem, amik olyan hatással voltak rám, hogy hetekig gondolkodtam rajtuk, és amelyeket bármikor képes vagyok újra megnézni.
Sok kedvenc van.
Remény rabjai, Halálsoron, Lesz ez még így se, Ryan közlegény megmentése, Csapd le csacsi, Holtak hajnala
Például ezek nagyon tetszettek, remekül elszórakoztattak, vagy éppen a lelkemre voltak hatással, megborzongtam tőle, kikerekedett a szemem. Fel tudod idézni évek múlva is, és szinte érzed ugyan azt az érzést mint amikor nézted.
Egyértelműnél is egyértelműbb, hogy a Brian élete.
Miért? Mert zseniális. Pythonék utánozhatatlanok.
HTTYD O_o
Pedig elvileg kinőttem már belőle, de még mindig nagyon szeretem (erre sokat rátesz a zenéje - ahogyan a Jégkorszak első részére is, bár azt csak példaképp említem. Állítom, hogy a film-élmény legalább harmadát a zene teszi ki. Hozzá jön még a történet, valamint az igényes látványvilág.)
A halálsoron - a könyv mondjuk jobban visszaadja a hangulatát, és ha jól emlékszem, vagy másodikos korom óta nem sírtam könyvön, tizennégy voltam, amikor ezt olvastam, és vizesre bőgtem a párnámat. Az utolsó két fejezeten. És valahogy jó volt akkor sírni! Felszabadító. Évek óta nem sírtam, és akkor valahogy minden följött (lehet, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy elég durva kamaszkori depresszióból egy-két ilyen sírógörcs rántott ki. Tudom, nem ez volt a kérdés, de szinte extatikus élmény volt. A film is hasonló.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!