Mi a kulombseg a horror, sci-fi, misztikus, thriller, western, fantasy filmek kozott?

Horror: félelemkeltés a célja. Gyakori benne a véres jelenet stb.

Thriller: ugyan az, mint a horror csak nem olyan durva.

Sci-fi: általában egy elképzlet, lehetséges jövőben játszódik.

Wstern: vadnyugati téma. cowboyok, indiánok

Fantasy és misztika szerintem nem igazán külön műfaj. Ami tartalmaz misztikus elemeket már nevezhető fantasynak.

Fantasy: Mindent fantasztikus alkotásnak nevezünk, ahol megjelennek a mesei elemek és szerzője ismert (nem népmesék és nem is mitológia). Ez lehet műmese is, amiben boszorkányok vannak. A gyerekmesék is képezhetik a fantasy részét

#1-hez:

thriller: nélkülözi a természetfeletti elemeket, a félelem forrása a pszichológiai feszültség, nem a fizikai fenyegetettség.

a sci-fi MINDIG a jövőben játszódik. A technológia, a társadalom mindig előrehaladottabb mint a jelenkori.

fantasy: tündérek, elfek, orkok, sárkányok, hősök, mágia. Hangsúly a "mágián", azaz bizonyos dolgok magyarázat nélkül létezhetnek, nincs technológiai leírásuk ellentétben a sci-fivel. Általában a személyes heroizmusra épít, ezért középkori technológiákkal, közelharci fegyverekkel dolgozik (de ez nem zárja ki hogy gőzgépekből [steampunk], vagy mágiából építsenek Halálcsillagot!).

Misztikus: fókuszban valamilyen természetfeletti jelenség szerepel, ami a világ természetes része, magyarázatra nem szorul. Klasszikusan a film készítésének idejében játszódik, különben hajlamos fantasy-vá alakulni.

az első válaszolóra ne hallgass, csak a hasára csapkod, holott ezek stilisztikai fogalmak, melyeknek megvannak a maguk meghatározásai.

amiket felsoroltál, alapvetően irodalmi stílusok, de ma már az összművészeti alkotások korában filmekre, színdarabokra is alkalmazható skatulyák.

horror: célja a tudattalanban leledző irracionális félelmek felszínre hozása pornográf eszközökkel (művér, kiszakadó belsőszervek etc.). eredete a gótikára ill. bosch művészetére nyúlik vissza, de az úttörőknek lovecraftot és poe-t tartjuk. manapság a legtöbb esetben nem önmagában létező stílus, csak egy eszközrendszer (lásd: a kör c. film részben thriller, részben horror, részben krimi). szinte egyidős a filmtörténelemmel, sok különböző hulláma van. a harmincas évek drakula- és frankenstein-filmjeit felváltották az ötvenes évek hidegháborús, megalomániás alkotásai (az 50 lába magas nő és hasonló témák). a hetvenes-, nyolcvanas-évekre, az exploitation mozi valamint a grindhouse kultúra szinte teljesen magába olvasztotta a horrort olyan rendezők által, mint john carpenter. az olasz exploitation horror ruggero deodato, lucio fulci vagy dario argento bizarr és véres munkáival vált különösen népszerűvé, míg a japán és koreai vonulat a pszichológiai ijesztgetés új formuláit termelte ki. sajnos a horror stílus meglehetősen szoros kapcsolatot ápol a másod- és harmadvonalbeli filmkészítéssel. kevés igazán igényes, önmagában is kiváló horrorfilmmel lehet találkozni (persze azért ilyenek is vannak).

sci-fi: science fiction, tudományos fantasztikus alkotások. lényegük, hogy egy FIKTÍV TUDOMÁNY (időutazás, térugrás, teleportáció, klónozás, dimenzióséta etc.) köré építik fel a történetet. a sztori középpontjában lehet maga ez a kitalált tudományos v. technikai akármi, de lehet az csak mellékszereplő is, és ennek a valaminek a szereplőkre v. a történetben megjelenített társadalmon gyakorolt hatásai a fő befolyásoló tényezők és a dramaturgiai előremozdítók. rengeteg alstílusa létezik. a történet sokszor a mi világunk jövőjében, bár némely esetben alternatív univerzumokban játszódik.

a sci-fi huszadik századi stílus, talán ennek is köszönhető, hogy a kitalált tudományos vívmányok mellett sok-sok sci-fiben nagy hangsúlyt fektetnek különböző, mai fejjel elképzelhető társadalmi problémákra. sok sci-fi játszódik disztópiákban és antiutópiákban (george orwell vagy aldous huxley említhető meg, mint a társadalmilag érzékeny sci-fi mesterei). a stílus legnagyobb művelői jellemzően angolszász illetve orosz írók (arthur c. clarke, stanislaw lem, a sztrugackíj fívérek, isaac asimov, philip k. dick). a posztmodern természetesen ezt a stílust sem hagyta érintetlenül (lásd kurt vonnegut egyes műveit). megemlítendő még a stílus nagy úttörője is, william gibson, aki műveivel a cyberpunk sci-fi alapjait fektette le.

misztikus: nem külön stílus. misztikus lehet egy thriller, egy western vagy egy dráma is. ez csupán a történet egyik elemét írja le, de nincs hatással magára a stílusmegjelölésre. sokszor látható mozireklámokban ez a - téves - besorolás: misztikus film. ez helytelen, hiszen olyan, mintha az ace venturára azt írnánk, hogy állatos film.

thriller: a thrill, azaz borzongás szóból ered. ez a stílus ma elsősorban filmművészeti, de az irodalmi thriller sem ismeretlen. a stílus alapjai is irodalmi művek voltak: többek között raymond chandler és dashiell hammett regényei. filmeket tekintve fontos megemlíteni a német expresszionizmust a harmincas években, melyre az egész thriller eszköztára épül (lásd fritz lang). a thriller filmet alfred hitchcock fejlesztette tökélyre különböző sajátos technikák alkalmazásával (pl. suspense azaz késleltetés, vagy red herring). a thriller külsőségei ezzel szemben eléggé nyitottak. lehet egy thriller sci-fi, fantasy de akár western környezetben is. lehet dúsítani horror elemekkel, de akár behozható a természetfeletti is (misztikus thriller).

legnagyobb mestere természetesen hitchcock, de sok jónevű rendező alkotott már erőteljes thrillert. megemlítendő henri-georges clouzot 'félelem bére' c. remekműve, steven spielberg lélektani thrillere, a 'párbaj', vagy martin scorsesétől a 'rettegés foka'.

western: a 19. század végi amerikai vadnyugaton játszódó történetekre mondjuk, melyeket közös elemek kapcsolnak össze. a stílus alapvetően amerikából indult, és hosszas fejlődés után a tízes-húszas évekre érte el kiforrott formáját olyan rendezők, mint john ford, és olyan legendás színészek, mint gary cooper vagy john wayne által. a klasszikus amerikai western kliséit (párbaj, kocsma, magányos lovas, cowboy, banditák, seriff stb.) természetesen ismerjük, azt viszont már nem annyira tudjuk, hogy ezeket a műveket általában egy hidegháborús háttérhangulattal ruházták fel, melyben az indiánokat a kapitalista jenkik ellentéteinek, amolyan pszeudo-kommunistáknak ábrázolják.

a műfaj virágkora (harmincas- negyvenes-évek) után kifulladt, majd más filmgyártó nemzetek adtak neki új életet. ezek közül messze a legkiemelkedőbb az olasz sergie leone művészete, aki a westernt egy egészen új szintre emelte. átdolgozta a bevált kliséket, filmjei a westerntől merőben idegen morális rendszert kaptak. az olasz westerneket spagettiwesterneknek is szokták nevezni, és mára ezeknek a spagettiwestern-kliséknek is ott a helyük a globális westernklisé-gyűjteményben.

fantasy: a huszadik század elején indult, angolszász irodalmi stílus. a sci-fi rokona, de itt nem egy fiktív technológia v. tudomány áll a középpontban, hanem az egyedül a szerző fantáziájában létező, mitikus világ. noha nem szükséges, hogy a történet világa egészében kitalált legyen, legalább elemeiben misztikusnak, mitikusnak kell lennie, hogy a fantasy jelzőt ráaggathassuk. a stílus rokonítható márquez és a többi mágikus realista író munkásságával is e tekintetben.

mivel mitikus világokról van szó, elkerülhetetlen, hogy a középkori v. azt megelőző korok mondavilága, hagyományai töredékükben fel ne merüljenek, lévén ezek emlékét közös tudattalanunkban tároljuk mindannyian.

érdekesség: a csillagok háborúja pl. nem sci-fi, mivel lényege nem a fiktív tudományos technikákon (űrhajók, lézerkardok) van, hanem a világán, mely valószínűleg nem a mi univerzumunkban található, vagy ha igen, akkor is réges-rég, messzire tőlünk.

#3: Az egy erőteljes túlzás hogy vegye semmibe a válaszomat :)

Az én válaszom gyakorlatilag a tiédből kiragadott lényeg, a sok fölösleges rizsa nélkül. (keletkezés, fejlődés stb.)

nem fölösleges rizsa. amiket Te írtál, azok sajnos butaságok.

nézzük:

"Horror: félelemkeltés a célja. Gyakori benne a véres jelenet stb."

az akciófilmekben is gyakori a véres jelenet, és más műveknek is lehet félelemkeltés a célja, noha nem feltétlenül horrorok. a horror lényege a tudattalanban rejtező irracionalitás kiaknázása, leginkább pornografikus elemekkel. ezt tehát rosszul írtad.

"Thriller: ugyan az, mint a horror csak nem olyan durva."

ez baromság. a thrillernek az égvilágon semmi köze nincs a horrorhoz. egyébként van soft-horror is, talán arra passzol a leírásod. a horror és a thriller teljesen más térben működő megjelölések. ezt is rosszul írtad.

"Sci-fi: általában egy elképzlet, lehetséges jövőben játszódik."

a fenéket. nem ez a sci-fi lényege. nem feltétlenül kell a jövőben játszódnia. bár a legtöbb mű a jövőben játszódik, a lényege nem ez, hanem a fiktív technológia és/vagy tudomány, illetve annak hatása a világra, amit viszont abszolút korunk társadalmi problémái ihletnek. ezt sem tudtad.

"Fantasy és misztika szerintem nem igazán külön műfaj."

mivel a stilisztika nem ismer olyan fogalmat, hogy misztika, ezért tényleg nem.

"Ami tartalmaz misztikus elemeket már nevezhető fantasynak."

nem feltétlenül. A jános vitézben is vannak misztikus elemek, óriások, mégsem fantasy, csak mágikus realista. rokon stílus, de nem ugyanaz. ezt is rosszul tudtad.

"Fantasy: Mindent fantasztikus alkotásnak nevezünk, ahol megjelennek a mesei elemek és szerzője ismert"

ez a definíciónak szánt, hasadra ütve kitalált mondat is pontatlan. a fantasztikus irodalom többrétegű. a sci-fi is fantasztikus mű, mégsem fantasy...

mielőtt bármit leírsz, arról tudjál, hogy a stilisztika egy létező dolog. úgy is mondhatnám, hogy ezek a fogalmak technicus terminusok, és ez nem úgy működik, hogy szerinted mit jelentenek.

nem akarlak bántani meg semmi, de hát butaságokat írtál le.

Egy kicsit félreértettél. Én az égvilágon semmit sem akartam definiálni. Csupán a felsoroltak legjellemzőbb vonásait leírni, ezzel választ adni a kérdésre.

Azt nem mondhatod, hogy a horrorra nem jellemző a félelem, a scifi ÁLTALÁBAN nem a jövőben játszódik (amiből szerintem egyértelműen következik a fejletteb világ is).

A fantasynál valóban eléggé pontatlan voltam a "Mindent fantasztikus alkotásnak nevezünk" kezdéssel (ráadásul fanttasy helyett fantasztikumot írtam), ezt elismerem, azonban a mondat fennmaradó része (egy rövid jellemzés szempontjából) megállja a helyét.

értem én, de sajnos nem ezek a legjellemzőbb fogalmak. ezek afféle stílusjegyek, amik filmenként változhatnak.

az, hogy a horror félelmetes, az olyan, mintha azt mondanád: a drámán sírsz. lehet, de nem ez a legfontosabb információ, hanem hogy a félelmet egészen pontosan MI indukálja.

van félelmetes krimi is, de ott a félelmet nem a pornográf eszközök és nem is a kollektív tudattalan megszívatása indukálja.

ugyanígy, mikor azt írtad, hogy a thriller ugyanaz, mint a horror, csak kevésbé véres, az sem állja meg a helyét. létezik horror-thriller is, akkor most mi van?

itt például az a helyzet, hogy egy alapvetően hitchocki stílusú, borzongató történetben, ahol a borzongatást morális, etikai, erkölcsi érzékünk "piszkálása", valamint az empátiánk váltja ki (pl. nem akarjuk, hogy a hős meghaljon, megöljék a családját stb.) megjelennek az irracionális félelmeinkre épülő elemek.

nézd meg a hetediket, ami egy thriller, de tartalmaz 1-2 horrorisztikus pillanatot is. mondhatnám azt is, hogy tankönyvbe illő eset. nem az irracionális, tudattalanodban rejtőző óriásbogártól, szörnyetegtől, élőhalottól rettegsz, hanem egy sorozatgyilkos lélektana kerül terítékre. nem azt várod, hogy mikor ugrik az arcodba egy jump scare, mert lesokkol a tudat, hogy vannak emberek, akik ilyen gyilkosságokra képesek. ezek a gyilkosságok horrorisztikusan, profán módon vannak bemutatva, így e tekintetben a hetedik - habár thriller - tartalmaz egy kevéske horror elemet is. hasonló a helyzet az országút fantomja c. klasszikussal is.

ellenben a rettegés foka egy vegytiszta thriller. átérzed a hős borzongását. itt szintén egy pszichopata az antagonista, de ő nem belez ki senkit. ne feledd, hogy borzongatni sokkal nehezebb, mint ijesztgetni. megijedni egy árnyéktól, vagy a szekrényből kiugró macskától is lehet, de a profin adagolt feszültséghez művészi kvalitások kellenek. épp ezért történt, hogy az idők során a thriller egyre tovább fejlesztette a hitchcocki, már amúgy is magas színvonalú alapokat, míg a horror önálló és nagyon sikeres stílusból először a b-mozik alapvetése, később pedig más stílusú, kiváló filmek kiegészítő eszközrendszere lett.

Ezek egyáltalán nem filmenként változó stílusjegyek. A horrofilmben a csonkítás, a fantasyban a sárkányok, a scifiben az időutazás. Na ezek már filmenként változó elemek.

AZONBAN!

Minden horrorban ott van a félelem.

Minden scifiben ott van a jövő/fejletteb világ.(tudomány, technológia stb)

Minden fantasyban megjelennek fantasztikus-, mesei-, misztikus elemek.

Minden westernben ott van a vadnyugat.

Ezek nem változnak. Ezek alapkövei a felsoroltaknak.