Hol találok Ezel bosszú mindhaláligból idézeteket?

Szia, egyelőre nincsenek összegyűjtve. Imádom ezt a sorozatot, ezért én ahogy nézem, jegyzetelgetek. Íme pár, majd frissítem:

‎"Aki hisz a sorsban, az nem hisz a véletlenben, aki pedig a véletlenben hisz, a sorsát nem tartja kézben."

"Bármilyen messzire is visz az utad, legvégül visszatérsz oda, ahonnan indultál. Bármennyit is változol életed során, mindig azt az énedet keresed majd, akivel egyszer boldognak érezted magadat. De valahol legbelül örökre megőrzöd azt a lényedet, amivel egyszer megszülettél, és akárhogy is fegyelmezed a benned élő szörnyeteget elhallgattatni, ezt már sohasem fogod."

"Változni nehéz, fiam. De néha ugyanannak maradni még annál is nehezebb."

"Nem attól halunk meg, hogy kivégeznek, hanem attól, ha szertefoszlanak álmaink."

"Amikor legbelül mindened fáj és úgy érzed, már nem bírod tovább, akkor tudsz meváltozni, akkor kell érezned, hogy mindenre képes vagy."

"Néha az élet olyan mezsgyékre vezet, hogy azt is elfelejted, ki voltál az utad elején. De ahová most betévedtél, még járhatatlan is, mert senki nem képes egy fél életen át hazugságban élni még úgy sem, ha önmagadnak hazudsz, mert akkor sosem leszel azzá."

"Megváltozni mindig nehéz, másnak látszani nem annyira, de másnak lenni pokoli nehéz dolog."

"Tudod, hogy a sorsunk miért a tenyerünkben van megírva, miért az mutatja? Azért, mert ha kell, jól el tudjuk rejteni. És tudod, hogy miért? Mert az erő a titokban rejlik.

A valódi céljainkat senki nem ismerheti, a sorsod a te titkod, ezért azt soha senkinek ne áruld el!"

"Amikor legbelül mindened fáj és úgy érzed, már nem bírod tovább, akkor tudsz megváltozni, akkor kell érezned, hogy mindenre képes vagy."

"Vajon mit néz az ember egy másikon, ha előtte áll? Valójában azt, amit magában keres..."

"Koccintsunk! De ne a sorsszerű szerelemre, hanem a sorsunkat megváltoztató szerelemre."

"Ne bízz benne, anyám."

"Egyik oldalon az ördög, a másikon az angyal. Általában próbára tesznek, de szerencsére vannak napok, amikor ők is pihennek... néha azonban a sors angyala írja anélkül az utadat, hogy téged megkérdezne és ilyenkor néha a véletlenek bizony könnyen összetalálkoznak."

"Vannak napok, amikor egy kicsit minden a helyére kerül: a bűnök, a hibák megbocsáttatnak és még az idegent is nagy ölelés fogadja. Ilyenkor elégedetten dőlünk hátra, mondván: túl vagyunk a nehezén... És vannak napok, amikor az összes eddig ismert teher a nyakadba omlik."

"Az idő múlt kint is, bent is. Az ember végül megszokja, hogy távol vannak tőle, megváltoznak, felnőnek mindazok akiket szeret. Az ember végül azt is megszokja, hogy mások élik át azt, amiről ő álmodott. Idővel az ember mindenhez hozzászokik, beletörődik, de nem tudja elfelejteni..."

‎"Lemondtam szinte minden létező álmomról... ma mégis valahogy azt érzem, néhányat talán lenne esély valóra váltani,

ha csak rajtam múlna..."

Van magyar facebook csoportja: [link]

"Mindenki hősnek hiszi magát a saját történetében... nem lehetünk főszereplők, legfeljebb széljegyzetek vagyunk mások történeteiben."

"Nem nézhetsz vissza, ha egyszer eldöntötted,hogy mindent és mindenkit magad mögött kell hagynod. Vágd ki és dobd el a szíved ha kell. Szakíts ki magadból minden olyan porcikádat, ami maradásra késztetne, semmi ne maradjon benned ami gátolhat abban, hogy eltűnj. Ha erre képes vagy, csak akkor tudsz megszabadulni a kínoktól."

"Van hogy az ember onnan szeretné folytatni az életét ahol megtört, de visszatarja egy kéz és hiába tudja miért nem tehet ellene semmit, nem tudja eltüntetni azt a kezet vagy inkább a gazdáját, ezért aztán ahogy menekülne az ember, a kéz úgy húzza egyre jobban vissza és képtelen ellenszegülni."

"Egyszer azt kérdezted, hogy melyik fontos az életben, hogy ki voltál vagy ki leszel? Egyetlen dolgot mondhatok erre: bárhogy is alakul a sorsod a múltad végig kísér."

"Hallgass, ne mondj nekem inkább egy árva szót sem! Nem akarom, hogy újra hazudj nekem...és tudod miért? Mert elhiszem..."

"Aki folyamatosan a múltat kéri számon, az a jelenét is a múltban éli. És olyan valóságosnak hiszi mint a saját tükörképét. Ha pedig megüti, nem a kép sérül meg, hanem a kéz ami odacsap."

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy béka. Ez a kis béka hozta vitte az állatokat ide-oda a folyón teljesen ingyen persze. Egyik nap odament hozzá egy skorpió, azt mondja neki: Vigyél át engem is!

A béka először nem egyezett bele azt felelte: nem, nem viszlek át, mert biztosan megmarnál engem útközben. De a skorpió csak erősködött nem is értette, azt mondja neki: miért marnálak meg téged?

Végül is a hátára vette és elkezdett vele úszni a másik partra. Már a folyó közepén jártak, amikor a béka hirtelen fájdalmat érzett a hátában, persze annak rendje és módja szerint süllyedni kezdtek. Ekkor kérdezi a béka a skorpiót: De hát mért tetted ezt mond meg?!

Most így mind a ketten meghalunk... A skorpió csak megvonta a vállát és így szólt:

Mit csináljak? Ilyen a természetem."

"Egy színes világban sétál egy ember, se nem gazdag, se nem szegény, se nem hívő, se nem hitetlen..."

"Akik egyszer elárulnak, azoknak az emléke életed végéig elkísér téged. És valahányszor előugrik, mindig visszaránt a múltba. Ilyenkor, aki megbocsátást kutat, az hibát követ el. Ugyanis a megbocsátás egyenlő a fejezéssel. Ne tépelődj hát sokat azon, hogy elnézd a bűneiket, hogy bárkinek is megbocsáss, mert ezt a tőrt már beléd döfték, ott van a hátadban. És csak mélyebbre fúródik valahányszor mentséget keresel a tetteikre."

""Egy harcot nem mindig az ellenségein ellen vívunk. Az életben néha önmagunk ellen is küzdeni kell. Ilyenkor pedig dacolni kell a kimenetelével, még ha szakadék is tátong előttünk, bátran meg kell támadni a következő napot. És ha végül győzünk ebbe a küzdelembe elmondhatjuk hogy ismerjük önmagunkat. Egy harc nem mindig az ellenséggel való küzdelmet jelenti, néha a szeretteinkért való küzdelmet is."