Honnan jön a rajzfilmekben az a “szokás”, hogy ha egy szereplő ordít, ráközelítenek a szájára meg az uvulájára?

Csak a drámai hatás fokozása, nem kell mást mögé látni. A jelenet a hanghatás mellett egy vizuális erősítést, kiemelést is kap, és kézenfekvő hogy a hangforrásra közelítenek rá.

Ez történik amikor felnőtt fejjel néz az ember egy gyerekeknek szánt mesét. Ezért van az, hogy annyian hisztiznek a mai mesék miatt mert nem gondolnak bele, hogy egy gyerek értelmi szinte nem 1 a felnőttével hiába hiszi azt a szülő, hogy az ő gyereke márpedig milyen fejlett. Ahogy az 1. is mondta nem kell mögé semmit sem látni, semmi rejtett fétis nincs ebben.