Zavar, ha egy színész karaktere és nemzetisége, netán etnikuma nem egyezik?

Nem mindig zavar. De sokszor nagyon fura döntéseket hoznak, amik viszont zavarnak.

Amúgy szerintem az egésznek több köze van ahhoz, hogy ki hol elérhető és mennyi pénzért. Pl. hiába skót a karakter, ha az ír színész pont ráér a forgatás idejében és neki kell kevesebbet fizetni, akkor az írt választják a skót szerepre.

Szóval ennek több köze lehet az "olcsóbbsághoz". Ha egy németekről szóló filmet forgatnak egy amerikai stúdióban, akkor sokkal egyszerűbb találni egy amerikai színészt, mint megrendezni egy castingot olyan német színészeknek, akik tökéletes beszélnek angolul. Aztán még utaztatni is kell, elintézni a papírjait. Nem tudom még mikkel jár.

Nos, mindenki arról csinál filmet, amiről akar és amit anyagilag megengedhet magának. Művészi szabadság megvan?

A németeknek meg lehet nincs pénzük ilyesmire.

Azért nem kéne elfelejtened, hogy hol van Hollywood.

Ha nem lett volna két világháború is a kontinensünkön, akkor lehet itt is lett volna lehetőség kiépülnie ilyen filmbirodalomnak. De így alakult, ha tetszik, ha nem.

Azért ez már a ló túloldala szerintem, amit írsz.

Pláne azért, mert az amerikai filmek jutnak el világszerte mindenhová. Ha Kossuthról akarnak filmet csinálni, akkor róla csinálnak, ennyi. Ha mi csinálunk, akkor látja 500.000 ember, ha ők, akkor akár több százmillió. De alsó hangon is több millió ember.

Ha ők potenciált látnak egy sztoriban/megtörtént esetben vagy egy valós személy életében akkor azért ne csinálják meg, mert nem az ő nemzetiségüknek megfelelő a karakter?!

Ha Kossuth Lajost nem egy néger vagy pl japán ember játssza, akkor mi gond lenne vele?! Szerintem semmi. Pláne úgy, hogy BŐVEN nagyobb potenciál van abban, hogy Amerika egy jó filmet hoz össze belőle, mint mi. Ettől függetlenül simán kérhetnének pl segítség magyaroktól, akik sokkal jobban otthon vannak a mi történelmünkben, hogy hiteles legyen. De ezt ugyanúgy rá lehet húzni más nemzetre is.

Nem zavar, mert szerintem ez lenne a színészet lényege. Életre kelteni különböző személyiségeket, vadidegen karakterek bőrébe bújva történeteket mesélni az idők minden korában, megtöltve érzéssel azt. Nem az érdekel hogy pl Russel Crowe ausztrál létére hogy lehetne a magyar Kossuth, hanem az, hogy abban a másfél órában elhiszem-e neki a játékát, hogy magával ragad-e, vagy megmarad a középszerűségnél.

Régen rossz ha a képzelet szárnyait megnyesik, mert számomra a film erről IS szól.

Ami zavar, az a lebutított karakter, a karikatúra, mint amikor elmaszkírozott japán szamurájokat játszottak európai színészek a régi filmekben.