Idővel a sokak által gyalázatosan sikerült Disney-es Star Wars trilógia filmjei (Az ébredő erő, Az utolsó jedik, Skywalker kora) is fel fognak értékelődni úgy, mint az előzménytrilógia?

20# keressük már meg hogy hol a írtál értelmeset mert ez alatt a kérdés alatt nem.

Nem azzal vam a baj hogy más bőrszínűel vannak benne és nők hanem hogy a star wars nem ezekről a f@szságokról

A te felatatod meg keresni az értelmet, én már megtaláltam, hisz én írtam. Attól még, hogy nem vagyunk egy véleményen, nem azt jelenti, hogy én komplett idióta vagyok, te pedig egy isten.

Ne vedd sértésnek, de van egy nagy különbség az én kommentjeim, és a tieitek közt: én megérvelem az álláspontom, (nem mindig, de igyekszem) míg ti tényként állítjátok be a véleményeteket. (Amit mindenki 100%-ra értékel, az én szavamat, legyen az bármi, 0-ra értékelitek, csakmert nem akarom értelmetlen módon szétfröcsögni magam, csak mert nem tetszett a film (nekem tetszett, itt a ti nevetekben beszélek, ezt azért írom, hogy legalább ebbe ne kössetek bele.))

#19 vagyok. Szerintem én is "megérveltem" az álláspontomat, és hozzátenném azt is (ha nem tettem ott hozzá), hogy ez természetesen az én véleményem. Az idő egyébként is eldönti, hogy 20-50 év múlva ezek a filmek értékállóak lesznek-e. Az eredeti trilógia értékálló maradt, ezzel szerintem senki nem fog vitatkozni.

Ha nem vennéd észre, éppen te vagy az, aki másokat sérteget és minősítget: "Neked egy elvont, messzi galaxist, ami kicsit sem hasonlíthat a valóságra, mert akkor ez már egy szánalom..."

Nem tudom, mi a szánalmas abban, hogy számomra az SW egy másik univerzumot jelent, ami éppen azért jó és izgalmas, mert beülök a moziba, és kitárul egy teljesen más világ, ahol elfelejthetem a saját gondom-bajom arra a 2-3 órára, és együtt örülhetek, szomorkodhatok az ottani szereplők problémáival. Az első 6 epizód hozta ezt, és a Clone Wars sorozat is, ami nagy kedvencem.

Nem azzal van bajom, hogy színes bőrűek, nők szerepelnek ezekben a filmekben, hanem azzal, hogy az újabb filmekbe beszűrődik a PC hozzáállás ezekhez a témákhoz. Érezni lehet belőlük azt, hogy nem egy messzi galaxisban vagyok, hanem a 21. században a földön, és az USA vagy az EU píszí baromságai köszönnek vissza a vásznon, és ehhez az SW világának semmi köze nincsen. És éppen ez az egyik oka annak, hogy ezek a filmek nem lesznek időtállóak, mert 50 év múlva lehet ezt a filmet is besorolják az ideológiai diktatúra propagandisztikus celluóz szennyei közé, mint pl. ma a kommunista propagandafilmeket. De ugyanígy lehetne említeni a Disney stílust, ami szintén beszűrődik, és engem ezek kizökkentenek az SW világából. És nem tudom elképzelni, hogy egyedül lennék ezzel.

"Az tény, hogy nem rossz filmek."

Ezzel a mondatoddal meg saját magadat cáfolod meg, pont hogy te jelented ki tényként a saját véleményed.

Egyébként meg rossz filmek, mert semmilyen történet, dramaturgia, épkézláb keret, karakter, dráma nincsen bennük. Az alkotók csak annyit tettek, hogy lemásolták az eredeti trilógia konfliktushelyzetét (gonosz birodalom vs. elnyomottak harca), lemásolták a karaktereket (és itt jegyzem meg, hogy ez már önmagában rossz filmmé teszi, mert mi értelme van annak, hogy minden SW film egy csillagromboló elleni háború?), átvették a filmzenét, de ezekkel az égvilágon semmit nem tudtak kezdeni.

Az, hogy nem emlékszem a történetre, szerintem nem érted, hogy mit akartam ezzel kifejezni...

Még annyit hozzáteszek segítségül, hogy nekem van egy saját mércém, miszerint ha 1-2 év múlva nem emlékszem egy filmre, amit megnéztem, akkor az biztos rossz film. Az utolsó 3 részről pedig csak montázsszerű jelenetek maradtak meg, amik között semmilyen összefüggés nincsen, nem tudom elmondani, hogy mi volt az a konfliktushelyzet, amire ezt a trilógia fel volt fűzve (az előzménynek Anakin áttérése a sötét oldalra, az eredeti trilógiának Darth Vader visszatérítése a jó oldalra és az egyensúly az erőben), de ennek mi? Semmi.

Ebben is voltak Y szárnyűak, voltak mindenféle karakterek, de nem állt össze, hogy mi miért van, pl. a Finn nevű karakternek mi volt a szerepe, mit tett hozzá a történethez? Vagy az ázsiai lány? Emlékszem rájuk, néhány dologra is, amiket csináltak, de egyébként minek? Vagy Snoke? De sok ilyet fel tudnék sorolni, sorjáznak a karakterek, de csak lógnak a levegőben, akár ki is lehetne őket írni, nem osztanak, nem szoroznak. Csak repkedés, lövöldözés, nosztalgia könycsepp morzsolás Han Solo és Leia mutogatásán, Luke a fénykardot félredobja... oké, de mi a fenéről szól ez az egész? Nekem ez nem elég egy SW élményhez.

Emlékszem, a Clone Warsban volt egy történet, hogy Grevaous lezuhan egy bolygóra, és Rex századosék ültözik. Üldözés közben Rexet eltalálják és a társai otthagyják egy tanyán a helyiekre bízva őt. Rex rájön, hogy a gazda egy disszidált klón, és ezért először gyanakvó vele, de aztán együtt veszik fel a küzdelmet a családra támadó rohamdroidok ellen. Végül Rex elbúcsúzik, és megnyugtatja őket, hogy nem fogja a családfőt feljelenteni, és ellovagol...

Ez egy kis történetecske, de mekkora király már! Teljesen random bolygón játszódik valahol az SW univerzumban, van önálló dramaturgiája, van kezdete, vége, van konfliktus, a konfliktus feloldása. És amilyen távoli a történet, valahol mégis magunkra ismerünk, mindenki megvédi a családját, és mindenkiben megvan a bajtársa iránti tisztelet és becsület, ami felülírja a katonai becsületet (hogy a disszidált katonát fel kell jelenteni).

Kb. ezt várnám az alkotóktól, ha SW mozifilmet csináljank. Hogy legyen valami új, valami jó történet, aminek eleje van és vége, és amibe az ember bele tudja élni magát. Legyen kicsi vagy nagy, mindegy, csak adjon hozzá valamit, tisztelje a régit, és illeszkedjen bele az egészbe.

De az, hogy kb. hatodszorra nézem végig, hogy az ellenállás harcol a birodalmiak ellen (ráadásul azt se tudom, hogy ezek a birodalmiak kik, honnan jöttek, hova mennek, mi a fene van), ez már a nézők alázása, ezzel kb. az embereket nézik hülyének, akiknek készültek a filmek. Kb. a készítők úgy voltak vele, hogy elég lesz a sok birkának, ha felcsendül az SW zene, valamit majd mutatunk Leiából, repked 1-2 Y szárnyú és jólvan... Üres, klisés látványfilm, nulla karakter, nulla történet, se eleje, se vége, semmi nincsen megmagyarázva, nem tudni, mi miért történik, ha valamibe belekezdenek, nem fejezik be, és a semmiből jönnek öncélú fordulatok (Snoke halála és sokáig tudnám még sorolni, amiknek semmi értelme nem volt). És amit személyesen rühellek, a kretén poénok, amin a sok kis csíra felröhög a moziban...

És ahogy írtam, ezek csak látványfilmek, mert persze, szép a látvány, jók az űrhajók, jól néz ki minden, nem ezt fikázom. Lehet, hogy neked ettől jó filmek ezek (meg attól, hogy beülsz, és röhögsz egy jót a kretén poénokon, haha, de jó a film), de akkor meg a készítők úgy látszik, nem nagyon lőttek mellé, ha csak erre van igény.

Csak az a baj, hogy ilyen robbanós-röpködős látványfilmből egy csomó van, és nem értem, mitől más ez, mint pl. a Predator legutolsó része, ami egy szánalom, az is torkon sz*rása annak a sagának. Egyszerűen bóvli, semmi jó nincs ezekben, nem értem, miért lennének ezek időtállók, de kérlek, magyarázd már meg!

Bocsi, ha sértőnek érződött a fogalmazásom, igazából én csak gyorsan össze akarom foglalni a véleményem, de ez nem mindig sikerül, például nem jut idő minden egyes mondatomat megérvelni, az nagyon sokáig tartana, de persze megtudnám tenni, ha nem egy olyan közösségnek írnék, akik mindig 0%-ra nyomnak le, pedig nem írok hülyeséget. Megértem a véleményed, köszi, hogy részleteseben kifejtetted.

Röviden én azért nem tartom rossz filmeknek, vagy gagyi másolatoknak ezeket, mert az eredeti trilógia szép befejezésének árnyoldalára világít rá, és egy jobb végső pontot tesz a konfliktusra. Ezek pont azok a dolgok, amiket az emberek többsége szid:

- Palpatine visszatérése (minek? Tönkre tesz mindent, ami a 6.részben történt, semmi előjel nincs vs. Megmagyarázta, hogyan hozta el Anakin az egyensúlyt, és hogy hozta el Rey és az összes Jedi, aminek kicsi az esélye, hogy minden terv szerint így megtudták utólag magyarázni, de ha nem is volt tervben az elején, a végeredény a lényeg.)

- Luke és Leia, valamint az Új Köztársaság elbukott (ez is elront mindent, megalázza a régi hősöket, teljesen máshogy viselkednek, megszentségtelenítés, vs ezek a karakterek nem csak hűek régi önmagukhoz, hanem fejlődtek is, főleg Luke, aki egy igazi Jediként viselkedett az élete végén, az előtte lévő viselkedését pedig, csak az érti aki 1. odafigyel, és nem állítja azt, hogy pl. meg akarta ölni Ben Solot, 2. érti, miért buktak el a Jedik, és a Köztársaság, és ezt akarja megértetni Rey-jel is, aki a Skywalker kora végén szintén hasonlóan viselkedik, mint mestere. Nem öl meg senkit, ahogy Yoda mondta: ,,a Jedi mindig csak védekezésre, sosem támadásra használja az Erőt"; ugyanígy tett Rey a Sith rohamosztagosokkal, és Sidious-szal.)

Finn, Rose és Snoke több potenciállal remdelkező szereplők voltak, mint ami a végén lett, de még nincsen veszve Finn ügye, aki egy rohamosztagos-lázadással mindent jóvá tehetne. Rose a 8.részben már egy tanulságos karakter volt, Snoke pedig, ugyanúgy, mint Maul, Dooku, Vader, csak eszköz volt Palpatine kezében, szóval nem sokat tehettek volna még hozzá.

Most ennyit írtam, remélem érthető 🙂

Érthető, de már önmagában az, hogy akiket felsoroltál, igazából az eredeti trilógia másolt karakterei (Snoke, mint Dooku, Vader után egy eszköz - ezzel egyébként tudnék vitatkozni, de most mindegy), mutatja, hogy az alkotóknak semmi koncepciójuk nem volt azzal kapcsolatban, hogy mi a fenét akarnak kezdeni ezzel a 3 résszel. Minek bele Leila, minek egyáltalán rohamosztagosok, halálcsillag, de úgy egyáltalán a Skywalker család? A 6. részben ezek már le voltak zárva, éppen az mutatja a koncepciótlanságot, a csapodárságot, a kreatívtalanságot, és azt, hogy az alkotók kb. semmibe veszik a közönséget, hogy fogták ezeket, és "jó lesz ez" legyintéssel újráztak.

De komolyan, amikor már részről részre azt láttam, hogy Leila ölelkezik sírva az ellenállással, és mindenki vágta a szomorú fejeket, hogy jaj szegények, mi lesz itt velünk, olyan esélytelenek vagyunk - már röhögtem kínomban. Ebben már semmi drámai nincsen, semmi szomorú, ez már lerágott csont, mintha egy SW filmnek kötelezően arról kéne szólnia, hogy a szerencsétlen esélytelenek mennek háborúzni a gonosz birodalom halálcsillagaival szemben. Már kínosan feszeng az ember, ez egyszerűen zavarbaejtő, kínos! Ezek szerint ha beharangoznak újabb SW filmeket, akkor is jönnek majd a semmiből Snoke-ok, halálcsillagok, és az ellenállás megy ellenük az Y-szárnyúakkal, és nekünk sírni kell, hogy ez milyen megható?

Nem hiszem el, hogy ne lehetne valami újat kitalálni egy ilyen végtelen galaxisban, a lehetőségek széles tárháza állna rendelkezésre, csak fantázia kéne hozzá, és alázat az SW univerzummal szemben. Pont ez az a kettő, ami az újabb részekben számomra rohadtul nem volt meg. Nem történetmesélés, filmkészítés és univerzumépítés szándéka érződött az alkotókon, hanem a "pakoljunk bele egy kis rohamosztagost, egy kis halálcsillagot, meg a filmzenét, oszt jó lesz az a népnek, a lényeg, hogy a kasszánál fizessenek".

#29

Ez folytatás trilógia volt, nem egy teljesen új történet. Ha pedig valami újra vártál, elárulom azért volt benne új dolog mégha sok mindent átvettek az eredeti trilógia elemeiből. Ha teljesen friss dologra vársz, azt a következő filmek fogják megadni, amik teljesen más időszakban játszódnak majd elvileg. Ez a trilógia egy végső pont az eredetire.

Azt elfelejtettem leírni, hogy azért kellett újra ez a konfliktushelyzet, mert olyanok nyerték meg a háborút, akik szinte egész életükben a háborúnak szentelték a napjaikat, az erejüket, míg a békével egyre kevésbé foglalkoztak, így idővel hoztak olyan döntéseket, amik nem vezettek jó irányba; valamint attól hogy a Halálcsillag felrobbant az Uralkodóval és Vaderrel együtt meghalva, az emberek galaxisszerte nem lesznek a Köztársaság tagjai, így észszerű, hogy létrejött még magában a Szenátusban is egy külön párt a birodalom-szimpatizánsoknak, és a híveinek.

A folytatás trilógiában az új nemzedék másmilyen volt: egy erőérzékeny rohamosztagos, aki először képtelen volt gyilkolni, és menekülni akart a háború elől, egy jószívű roncsvadász lány, aki hiába Palpatine unokája (ezáltal megérti a gonoszságot), nem használja fel a sötét erejét, egy egyszerű szerelő lány, aki a pusztuló bolygókért küzd, tehát azért hogy megvédje amit szeret, és nem hogy elpusztítsa amit utál (amit a filmben is mondott), és egy keményfejű, Han Solosabb jellegű, de erős pilóta és vezető.

Ennek a lázadásnak más lett a vége, mint a 6.rész győzelmének, az emberek az egész galaxisban magától az Uralkodó fenyegetésétől indíttatva fellázadtak az exegoli Végső Rend vagy az egyre több rendszert uraló Első Rend ellen. Tehát ezek után már jelentősebb esély van a békére, ha úgy kezelik a szereplők a helyzeteket, ahogy kell.

Szóval ezt a konfliktust kellett igazából folytatni, jobbá tenni. A Skywalker család azért kellett, mert ez a Skywalker saga, Luke és Leia karakterei még nem lettek lezárva, csak Anakiné. Igazából sok olyan dolog van ezekben a filmekben, amit csakis gondolkodással ért meg az ember. Érteni kell hozzá az előbbi filmek részleteit is, és ahogy látom ezek nem mennek sok embernek, ezért a biztos következtetés: a nézőket figyelmen kívül hagyják, csak a pénzzel törődnek. Az eredeti trilógiában nem igazán volt olyan dolog, amit csak akkor ért meg az ember, ha gondolkozik rajta; az előzményekben már volt több is, ebben a Klónok háborúja is segít, de a legtöbben még ezt sem értik sajnos. (Gondolok itt a Jedi Rend és a Köztársaság romlottságának az okaira például)

,,amikor már részről részre azt láttam, hogy Leila ölelkezik sírva az ellenállással, és mindenki vágta a szomorú fejeket, hogy jaj szegények, mi lesz itt velünk, olyan esélytelenek vagyunk - már röhögtem kínomban"

Hát ilyen jelenetre nem emlékszem, de oké. Szerintem Leia halálára gondolsz, de az egy szép jelenet volt, és nem arról volt szó, hogy nem tudják, mi lesz velük, hanem hogy Poe nem tudja hogy csinálja azt, amit Leia. De erre Lando mondja, a titok csak az volt, hogy bízhattak egymásban.

Említetted még a humort, hogy milyen idegesítő volt, nos, volt néhány nem oda illő poénkodás, de a Star Warsnak egy szórakoztató, mégis komoly filmnek kell lennie. Szerintem nem vitték túlzásba, a Zsivány Egyesben K2 például nekem nem volt valami vicces, de a többség szereti, ugyanúgy mint pl. Poe-t.