Miben különbözik az angol humor és az amerikai humor?

A jó angol humor az tán magasabb színvonalú. Mondhatnám, értelmiségibb. Az amerikai többnyire kicsit egyszerűbb.

Na de hol van jó angol humor? Mikes Györgynél? :) Pár évtizede a parlamentben voltak néha élvezetes szócsaták. Meg volt Wodehouse, de hát ő már 75-ben meghalt. Benny Hill, hogy úgy mondjam, altesti igényeket elégített ki (az is kell néha, valami jó vaskos ürülékes vagy magfolyadékos sutka, csak ne az legyen kizárólagos). John Cleesezől én csak a Fawltyt ismerem el, meg a Gyaloggalopp néhány részét. Persze, sok jó humoros angol sorozat lehet, de magamtól nem vadásztam rájuk, csak ami szemejött, Keeping up Appearances, Vicar of Dibley...

Az angol markánsabb, fanyarabb, így számomra sokkal élvezhetőbb.

Van benne egy kis nyelvi játék, egy kis intellektuális összekacsintás, azaz igényel némi tájékozottságot, olvasottságot.

Az amerikai humor, engem a múltszázadi cirkuszi manézs-poénokra emlékeztet, amikor a fehér ruhás bohóc valagon billentette a piros ruhást, vagy leöntötte egy vödör vízzel, és ezen "kellett" nevetni.

"Na de hol van jó angol humor?"

Az angol humor nem csak Benny Hill, Monty Python meg Mr. Bean... Sőt, ha őket hozod fel az olyan mintha Hofival példálóznál mint mai magyar humor.

Van most is intelligens angol humor pl. Ricky Gervais standup-jai.

Ugyanakkor az angol humor sokszor jóval sötétebb is tud lenni mint az amerikai. Nézz meg egy angol Jimmy Carr fellépést YouTube-on, majd egy amerikai Bill Burr-t (vagy Dave Chapelle-t) és látni fogod mire gondolok. Mindegyik brilliáns, csak Amerikában túl érzékeny a közönség arra amire az angol még vevő.

#5!

Szerintem csak akkor találó a poén, ha a közönség vevő rá.

Szóval a példád alapján hiába mondod, hogy brilliáns az előadás, ha a publikum unottan és fapofával ül.

Az nem siker, ha csupán egy-két elborult agyú kritikusnak tetszik........