A Marvel tényleg ennyi lenne?

Eleve értelmetlen az, ahogy az író hozzááll a témához. Úgy említi a dolgot, hogy "a marvel filmek". Jelenleg több, mint 20 filmről van szó. Még pár részből álló franchise filmeknél sem mindig egyenlő a színvonal, itt meg főleg nem. Vannak jobb és rosszabb darabok, szóval eleve értelmetlenek a posztban szereplő általános kijelentések "a marvel filmekkel" kapcsolatban. (Ha már valaki ír valamiről, akkor legalább fél percet szánjon már rá, hogy esetleg át is gondolja a témát és nem csak fikáz valamit.)

Ettől függetlenül, a cikkben szereplő pár vicces fikázáshoz:

"Ezek a filmek nem fognak nekem semmi olyat átadni, amitől többet fogok tudni a világról, nem fognak nekem semmit tanítani, semmilyen üzenetük nincsen."

A cikk írójának nem, de másnak simán. Pókember története coming of age cucc, ami a célközönségnek simán nyújthat egy nagy élményt. Pókember és Vasember kapcsolata pedig apa-fiú kapcsolat, szintén nyújthat élményt. És akkor nem mentünk bele olyan komolyabb témákba, minthogy mekkora korlátozása lehet a kormánynak és mennyire kell az elvek miatt szembemenni a társainkkal, mint a Polgárháborúban. Lenne még egy csomó dolog, de, ha a cikk írójának ezek nem estek le, akkor felesleges leírni neki.

"Minden sztori ugyanarra az alapra épül. A sablon gonosz jön, jól meggonoszkodja a várost, aztán a sablon jó seggbe rúgja és mindenki ünnepel. Azzal senki nem foglalkozik, hogy közben a fél várost lerombolja, hogy nagyobb anyagi oárt okoz, mint a rossz fiú. Nekik el van nézve, mert ők a jó fiúk, ők mentik meg a placcot, ez csak egy szükséges rossz."

A cikk írója egyáltalán látta a Polgárháborút, ami pont erről szól? :DD

"A helyzet az, hogy ezek a filmek nem igényelnek semmilyen színészi játékot. Oda megy a szereplő, beöltözik, elmondja a szövegét, bohóckodik kicsit és ennyi. A CGI csapat majd intézi a többit."

Ezt bárki, bármelyik filmre ráhúzhatja. A maffiafilmekhez csak csúnyán kell nézni, az akciófilmekben csak ugrabugrálni kell, a drámákban csak szomorúan nézni. Azért nem véletlen vannak ott olyan nevek ám, amilyenek.

"Bárki mondhat bármit, de ez az univerzum (és a DC is), ami nem fogja előre lendíteni senki karrierjét."

Jó, ennél felröhögtek... :D A színészekről írt többi dolog is nevetséges.

"Mindenki, aki elmúlt 14 éves és egy kicsivel is több esze van, mint a petéből frissen kikelt svábbogárnak, akkor messze kerüli ezeket az összecsapott CGI halmazokat."

Szintén nagy poén.

Sőt, az egész része a szövegnek. Nem néztem meg minden részt a moziban, mert nem érdekel annyira az összes karakter, de amikor akármilyen képregényfilmet néztem, alig voltak bent 14 alattiak. Sőt, a többség 18 feletti volt és gyerek nélkül.

Ilyen az, amikor boldog-boldogtalan írhat valamit a netre, de nem tud semmilyen tartalmat felmutatni.

Beleolvastam. Én azonosulni tudok néhány kijelentésével, meg is mondom, miért.

"Ezek a filmek nem fognak nekem semmi olyat átadni, amitől többet fogok tudni a világról, nem fognak nekem semmit tanítani, semmilyen üzenetük nincsen. Minden sztori ugyanarra az alapra épül. A sablon gonosz jön, jól meggonoszkodja a várost, aztán a sablon jó seggbe rúgja és mindenki ünnepel. "

Ebben sajnos igaza van, kiegészítve azzal, hogy ez nem csak a marvel filmekre igaz. A szerzőtől függetlenül úgy gondolom én is, hogy ez egyfajta menekülés a valóságból. (Akinek van szeme, az látja, tapasztalja, hogy a világ nem fekete fehér, és leggyakrabban nem működik a "jó győz, a rossz veszít" képlet. Ezért kell egy ilyen művi világ, ahol ezt a vágyukat megélhetik egyesek). Azon kívül, ne feledjük el, hogy ezek a filmek az átlag amerikainak készülnek, nem a művelt keveseknek. Ez nem azt jelenti, hogy művelt ember ne szerethetné őket, csak nem ők a célközönség.

Lehet vitatkozni a cikkel, de azt nehéz lenne tagadni, hogy a legtöbb szuperhősfilm alapfelállása, történeti kidolgozottsága a 2+2 bonyolultságával vetekszik, és hogy ez hollywoodnak pénzt hoz. A szememben ez így értéket nem képvisel.

Ettől függetlenül a (régi) Pókembert máig szeretem.

#4: Úgy összességében a legtöbb film menekülés a valóságtól. A drámai művészfilmek többségére is igaz ez. Ott van pl. a Mother című film. A valóságban kivel történt meg? Senkivel. A mondanivaló nem egyenlő azzal, hogy mennyire a valóságra épül az egész.

(Mondjuk, a háborús filmek is csak menekülés a valóságtól számunkra, mert mi még háborúban sem jártunk.)

És ott az igazság, amit írtál: A LEGTÖBB marvel film története nem a legbonyolultabb. Ez így igaz. A gond az, hogy az író mindre ráhúzta ezt.

Cikkben: "hitvany vilag" - tetszett :D

vegulis szorakoztato filmek ezek, aki nem szorakozasra vagy annak mas kell

Az szerintem biztos hogy a galaxis orzoi nelkul kevesebb lenne a vilag (vagy univerzum)

azok a karakterek, sokkal tobb ugyanilyen film kellene ami ezt a legkort kepviseli

DC t csak ugy melekesen megemlitette? Miert a Batman nelkul nem lenne szinten kevesebb a vilag?

lehet van egy rakat "rossz" (osszehanyt) filmjuk, de hat akkor mi van?

Ahogy a legtöbb hollywoodi sikerfilm, úgy a Marvel-filmek is a szórakoztatásról szólnak, annak pedig tökéletesek.

A blogger a hülye, hogy nem tudja a helyükön kezelni őket.

Deák Dominiknak igaza van, hülye ez a gyerek.

Mi az hogy nem ad át művészi értéket?

És akkor mi van?

Művészi érték nélkül is lehet szórakoztató egy film.

Egy valamiben van igaza, hogy egyes közhelyek már szarrá vannak taposva!

Az egyéni probléma, ha a kritikus nem tudja a filmet felfogni.

Az ilyen elitisták úgy viselkednek, mintha minden filmnek a világ legmélyebb üzenetét kellene átadni.

A cikkíró összekeveri a kritikát a fikázással. A Marvel filmeknek kb. a felét láttam, tehát nem vagyok elfogult fanatikusnak mondható. Ezek a filmek szórakoztatni akarnak elsősorban, ha valami pluszt sikerül beletenni, az jó, de nem elvárás. Aki mélyebb tartalmakra, az életen való filozofálásra vágyik, az valószínűleg nem egy Marvel mozira vesz jegyet.

A cikk több kijelentése nagy hülyeség. Az meg, hogy

"Mindenki, aki elmúlt 14 éves és egy kicsivel is több esze van, mint a petéből frissen kikelt svábbogárnak, akkor messze kerüli ezeket az összecsapott CGI halmazokat", még sértő is a filmek közönségére nézve. Sosem értettem azokat az embereket, akik a véleményüket valamilyen szent, és megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatásként kezelik, nem törődve azzal, kiket minősítenek le a megjegyzéseikkel. Vannak színészek, akiknek egy szerep meghozza a várt sikert, és vannak, akiknek nem. Vannak, akik beleragadnak egy szerepbe, és vannak, akik nem. Ezt előre soha nem lehet tudni. Azt nem gondolnám, hogy bárki karrierjének kimondottan ártott az, hogy Marvel filmben szerepelt.

Szerintem ezeket a filmeket senki nem sorolja a filmművészet kategóriába. Soha sem lesznek Oscar várományosok (legfeljebb valamilyen technikai kategóriában), de nem is az a céljuk.