Szerintetek hogyan válhatnék filmessé?

Alapvetően a filmkészítés egy hosszú-hosszú tanulási folyamat. Mint minden szakmát, ezt is leginkább a folyamatos tapasztalat útján lehet elsajátítani. Az angol ezt úgy mondja, hogy "trial and error", ami nyers fordításban annyit tesz, hogy "próbálkozz és hibázz". Tehát nem feltétlenül az elolvasott szakirodalomból, vagy a rengeteg megtekintett filmből fogsz megtanulni filmezni, hanem abból, hogy nekiállsz, készítesz egy filmet, közben pedig egy csomót hibázol (mert fogsz, hidd el :)), de a hibákból rengeteget tanulsz, és a következő filmednél már a korábbi hibákat nem követed el. Leginkább ebből fogsz gyarapodni szakmailag. Az első 4-5 (vagy akár 10-20) filmed valószínűleg teljesen vállalhatatlan lesz szakmai szempontból, de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy csináld! Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy nem fontos ismerni a szakirodalmat! Érdemes (és kell is!) szakirodalmat olvasni, bővíteni az elméleti tudásodat. Érdemes (és kell is!) minél több filmet megnézni, lehetőleg minél több korból, műfajból és stílusból.

Egy forgatókönyvnek vannak ugyan alapvető stilisztikai és formai megkötései, de ezektől eleinte (míg amatőr szinten űzöd) el lehet térni. Persze nem baj, ha utánajársz, hogy mégis mit és hogyan kell leírni egy forgatókönyvben, és mondjuk már a legelsőt ezen kritériumoknak megfelelően próbálod megírni, de eleinte nyugodtan eltérhetsz tőle! Nem kell elsőre tökéleteset alkotni. Persze lehet már elsőre a tökéletesre törekedni, csak szerintem nem érdemes. Ne akarj elsőre egy 4 órás epikus történelmi drámát megírni, mert úgysem fogod tudni leforgatni. Próbálj meg kisebb léptékben haladni. Érdemes eleinte csak egy-egy szituációt megírni/leforgatni, akár csak 5 percben. Egy-két szereplős, egy-két helyszínes jeleneteket próbálj meg kitalálni és azokat jól megírni és megvalósítani. Utána meg jöhetnek majd a nagyobb volumenű dolgok is. A lényeg az, hogy ne szarakodj (márbocsánat) éveket egy forgatókönyvvel, mert azzal csak az idődet szúrod el sajnos. Írj meg egy rövid sztorit (nem kell egyből az Arábiai Lawrence-t), ránts össze 2-3 havert, fogjatok egy telefont és menjetek ki forgatni!

A másik dolog, amit majd el kell engedned, az az, hogy rendezőként mindent kontroll alatt fogsz tartani. Nem fogsz. És nem is akarsz, hidd el. :) Nem véletlenül dolgozik egy-egy filmen vagy sorozaton több száz ember. Mindenkinek megvan a maga dolga, a maga feladata, és mindenki azért van ott a forgatáson, mert (remélhetőleg) a stábból ő ért a legjobban az adott munkakörhöz a legjobban. Te rendezőként nem akarsz majd (és nem is fogsz tudni) azzal foglalkozni, hogy most melyik szereplőn milyen ruha van, milyen asztalka van a szoba közepén, milyenek a fényárnyék viszonyok a szoba legtávolabbi sarkában, éles-e a kamerának a képe, stb, stb, stb... Azért lesz ott a stylist, az öltöztető, a kellékes, a berendező, a világosító, az operatőr, hogy neked rendezőként ne ezekkel kelljen foglalkozni. Neked rendezőként alapvetően a színészvezetés és a forgatókönyvben leírtak megvalósítása lesz a feladatod. Minden másra ott lesz a rendezőasszisztens. Persze nem azt mondom, hogy rendezőként nem kell odafigyelned a jelenet egyéb részeire! Tehát, ha szerinted a világítás nem támogatja az adott jelenet hangulatát, akkor igen, konzultálni kell a világosítóval és az operatőrrel, hogy szerinted ez így nem jó. De mondom, alapvetően a stábban olyan emberek fognak dolgozni, akik értik a dolgukat és legjobb esetben neked nem ezzel kell majd foglalkoznod.

A másik, hogy ez nagyon szép és jó elképzelés, hogy te majd 35 mm-es filmre fogsz dolgozni és azt majd digitalizálod... csak épp nem igazán reális. Egyrészt maga a nyersanyag baromi drága. Tehát tegyük fel, hogy van egy 90 perces forgatókönyved. Nagyon alsó hangon, minden 2 szereplős jelenetet felvesztek LEGALÁBB három plánból (ugye 2 ansnitt + 1 totál), amiből plánonként lesz LEGALÁBB 3 take (mert a színész elrontotta a belépést, a végszót, életlen volt a kamera, nem forgott a hang, elfelejtettük visszatenni a bögrét az asztalra, akármi). Neki sem állok kiszámolni, hogy hány méter film kell ehhez. :) Utána a negatívot beszkennelni, megvágni, megfényelni, előhívni, levetíteni, rájönni, hogy (márbocsánat) "szarazegész", újravágni, stb, stb... Ezt sajnos el kell engedni. Több millió dolláros projektek forognak DSLR-re, mert egyszerűen borzalmasan drága filmre forgatni. Sajnos. Pedig sokan szívesen csinálnánk.

Teljes kreatív szabadságot jelenleg csak független filmesként kapsz. Tehát olyan nincs, hogy te megírtál egy forgatókönyvet, arra kérsz támogatást, aztán azzal a pénzzel úgy gazdálkodsz, ahogy jólesik. Nem így működik sajnos. Ha írsz egy forgatókönyvet, beadod egy pályázatra és mondjuk azt megnyered, akkor a következő lépés az, hogy szépen kapsz magad mellé egy úgynevezett "script doctort", aki átnyálázza a forgatókönyvet, kijavítja neked, kihúzatja veled a felesleget, beleírat itt-ott plusz jeleneteket. Utána majd jönnek a producerek meg a szponzorok, hogy hát ide meg oda még be kéne írni ezt meg azt a jelenetet és akkor ott lesz a "product placement"... Tehát ha teljes kreatív szabadságra vágysz, akkor vagy meg kell nyerni valami baromi nagy támogatást, egy baromi jó forgatókönyvvel, vagy függetlenként finanszírozod a filmedet saját zsebből. Esetleg kisebb-nagyobb szponzorok bevonásával.

Így a végén még tényleg csak annyit tudok ismét tanácsolni, hogy kezdj bele! Fogj egy telefont és forgass le BÁRMIT! Mindegy, hogy mi lesz belőle! Forgass minél többet! Persze az alkotásaidat mindig érdemes megmutatni egy fókuszcsoportnak, mondjuk YouTube-ra feltölteni, vagy megmutatni filmhez értő, vagy filmeket szerető embereknek. És persze meg kell hallgatni a kritikát és tanulni belőle. Ez eleinte rohadt nehéz lesz, de ne hagyd, hogy a kritika eltántorítson! A kritika nem bántani akar, hanem rámutatni a hibákra és (jobb esetben) építeni. Én például az egyetemen 2 éven keresztül csak szar filmeket csináltam (pedig akkor már vagy 7-8 éve foglalkoztam videókészítéssel). A negyedik félév végi vizsgafilmemre mondták azt a tanárok, hogy "végre sikerült készítenem egy jó filmet". És ez a jó film, egy mindössze 7 perces, 3 szereplős, 2 helyszínes kis rövidfilm volt... Szóval... Hajrá! :)