Jó dolog blogolni? Részletek a bejegyzésben, kukkants be

Ez tudom, hogy kérdésekkel foglalkozó oldal, de úgy döntöttem, hogy először ide írom le a történetemet, hogy eltudjam dönteni, kedvet kapok az íráshoz vagy sem.

A történetem:

Lementünk a családdal az M nevezetű kisfaluba, ahova minden évben le szoktunk menni néhány hétre. Néhány nappal később megérkeztek a barátaink, hogy átmenjünk egy hatalmasat tombolni a másik faluba. SZ. nálam öltözött át, teljesen véletlen elsétáltam az ajtó előtt, nem tudtam, hogy épp öltözik. Megláttam gyönyörű szép formás melleit, amik igaz kicsik voltak talán M-es méret, de ez cseppet sem zavart, sőt… Szerencsére nem látta meg, azt hogy észrevettem, épp becsukott szemmel volt és hírtelen hátrafordult, én halkan arrébb álltam. Most viszont már rettentő kíváncsi lettem, úgy döntöttem, hogy leselkedni fogok. Megláttam, ahogy bugyiban sétál, de ezt már tudtam, hogy nem fogja levetni, ezért felhagytam a leselkedéssel, és kiültem a teraszra, vártam, amíg szól, hogy kész van.

1 perc múlva már hívott is, nagyon tetszett a látvány, pedig teljesen hétköznapian volt felöltözve, de hát ilyen ez a szerelem 

Segített pakolni, épp azon gondolkodtunk, hogy mit érdemes vinnünk. Kezdetnek kivittünk egy társasjátékot, mondván ez hajnalban majd jó muri lehet, de mikor a kocsihoz értünk, néhány barátja már nem volt ott, de még belátható távolságon belül voltak. Mi van ezekkel gondoltam magamban? Sz-el utánuk futottunk, útközben elmagyarázta, hogy megbántotta őket valamivel, de pontosan már nem emlékszem arra, hogy mit mondott.

Kicsivel később a futás inkább kocogásba váltott, elfáradtunk, majd hamarosan sétálni kezdtünk. A srácok teljesen felszívódtak. Sz nem tudta merre fele menjünk, mondom egyet se félj, hidd el visszatalálunk a kocsihoz. Viszont valamilyen okból kifolyólag, nekem is elveszett most a remek tájékozódó képességem, hála a jó istennek. Kettesben maradtunk, úgy éreztem, hogy miénk lesz ez az egész nap, és sokkal jobban jártam így, mint ha el tudtunk volna menni a haverokkal. Iszonyat nagy hőség volt, megörültünk, amikor találtunk egy kis patakot. Sz egyből csobbant egyet, abban a pillanatban nem tudtam szóhoz jutni, a fehér ruhája gyönyörűen tapad mesés testén. Sz mondta nekem, hogy ne bámuljam a hasiját, tudja, hogy felszedett néhány kilót az évek alatt. Mondtam neki, igen látom, de így is nagyon jól nézel ki. Kb 160cm-hez olyan 56-58 kg társulhatott, volt egy nagyon kis pocija, de nagyon szexi volt. Sokkal szexibb mint a gebe lányok. Megkérdeztem tőle, hogy megfoghatom a hasidat? Megengedte, odanyúltam a hasijához, és belebizsergett mindenem. Na ezt nevezem én őrült szerelemnek, amiről a lány persze semmit nem tud. Feszes volt a hasija, volt rajta egy kis plusz kg de látszott hogy foglalkozik magával, kimondottan erős hasizma volt nő létére, ami nekem nagyon tetszett. Még egy kicsit áztatta magát ebben a hőségben, majd kicsit később elindultunk, hogy legalább egy boltot találjunk, mivel már nagyon szomjasak lettünk.

Nem telt el 5 perc sem, és a kocsival a haverok ránk találtak. Férfi létemre sírni lett volna kedvem, térdre rogyni és zokogni. Elrontották ennek a fantasztikusnak ígérkező napot, amit Sz-el kettesben tölthettem volna. Viszont nem hibáztathattam őket, mivel nem voltak tisztában az érzéseimmel, csak sejtették azt, és a lánynak elvileg amúgy sem voltam az esete.

A nap hátralévő része már szintén egész jól telt, jót szórakoztunk, és ezt a csodás délelőttöt soha nem fogom elfelejteni.

Vége

Felemelő érzés volt ezt leírni, újra átéltem az egészet. Bárcsak még egyszer megtörténne. Lehet a későbbiekben elkezdek blogolni, és nyitok egy külön blogot saját részre. Közületek szokott valaki?