Milyen volt a legdurvább berúgásod? Hol, milyen körülmények között történt és hogyan érezted magad (lelkileg) utána?

Évtizedek óta egy kortyot sem iszom. Fiatal felnőttként egykor kipróbáltam az alkoholt. Csak pár évre. Nem durván általában és csak heti egyszer. De a kezdetekre nem vagyok büszke, és egészségileg se pont nyerő.

Ezért szólok hozzá a kérdéshez.

Úgyhogy óva intek mindenkit a tömény szeszes italtól. Avval kezdtem anno. Csak néhány feles volt heti egyszer, de szerintem senki ne igyon, pláne töményet ne. Aztán panaszkodni fogsz az egészségedre... Nem éri meg.

Az első berúgásaim között szerepelt (sajnos), hogy szabadtéri koncerten bár hatalmas volt a hangulat, de a gravitáció olyan volt, mint a Jupiteren. Úgy kábé. Elektromágnesként vonzott a föld magához, alig bírtam négykézlábra mászni. Eleinte táncoltam, majd "elnyelt a föld". Utólag el is süllyedtem majdnem szégyenemben.

Volt olyan is, hogy spiccesen összefutottan egy általam alig ismert gimis évfolyamtárssal, és így utólag kezdtünk ismerkedni haverilag. Pár pohár után már kicsit tántorogtunk a sötét utcán, emlékszem, kivettünk néhány napilapot valamelyik postaládából (ez a baromság hogy juthatott eszünkbe??), és lehúgyoztuk a járdán...

Sorry... :( (Ez valami megérzés lehetett arról, hogy szennylap? De akkor se kellett volna...)