A Shiki anime hasonlít a Mirai Nikkihez? Vagy teljesen más?

Hát azon kívül, hogy mindkettő viszonylag véres, nem sok. Én mindkettőt láttam, és a Shiki jobban tetszett.

Az eleje elég lassú, ezért sokan abbahagyják, de érdemes végignézni. Az első fele inkább egy rejtélyre való válaszok keresésével foglalkozik, a második fele viszont nagyon bedurvul. Erős kontraszt van az eleje és a vége között. Morális kérdéseket is felvet és a szereplők jobban ki vannak dolgozva. Bár ez csak egy vélemény a sok közül.

a Shiki nagyon nehezen indul be, de ettől függetlenül nézhető, a végére tényleg brutál lesz

nekem a Mirai Nikki jobban tetszett, persze csak Yuno miatt :D

hasonlóság pedig szinte semmi

Shiki eleje nagyon ütős, remek hangulata van, ha szereted a természetfeletti-horror-krimi kombót szinte verhetetlen a műfajban, talán egy-két szellemekkel foglalkozó anime csinál ilyen hangulatot. Az utolsó pár rész meg.... enyhén elcse**ték. Az a baj hogy az egészből egy Gorepornót csináltak, full értelmetlenül mindenki mindenkit a legbrutálisabb módon megölt. Egyébként megjegyzem hogy mind két fél az animében buta, komolyan, megoldható helyzetből lett egy vérfürdő.

A Mirai Nikki-t meg úgy is mindenki a Yunonak nevezett gyenge Yandere csajért nézi meg, mondjuk szórakoztató, de egyáltalán nem kiemelkedő Yuno karaktere. Például ha Yandere királynőt kellene választanom akkor Rosarita Cisnerosnál nincs jobb Yandere.

Áh, de bánom, hogy nem előbb akadtam erre a kérdésre.:D

Ahogy már előttem is írták, nincs túl sok köze a két animének egymáshoz, csak azért szokták hasonlítgatni őket, mert mindkettő horror-fantasy, de ez a megközelítés eléggé felszínes. Szerintem egyértelműen a Shiki a jobb, nagyon erősen átjön a sajátos hangulata, és mivel főként erkölcsi problémákkal foglalkozik, el is gondolkodtat. A Mirai Nikki nekem valahogy nagyon komolytalan, könnyed kikapcsolódásnak megfelel, de közel sincs olyan drámai átütőereje, mint amilyet szántak neki + helyenként logikátlan is. Gondolom, azóta már megnézted mindkettőt, szóval bizonyára megvan a témáról a saját véleményed.

XDDD

Ez aztán a baromira meggyőző érvelés.:D A Mirai Nikkit is könnyedén le lehet írni ugyanezzel a felszínességgel: az elejétől a végéig hullanak a (kidolgozatlanabbnál kidolgozatlanabb) szereplők, mint a férges alma, egy kis vér, a vége felé fordulat, majd átmegy gyenge shounenbe az egész az utolsó 3-4 részre.

Egyébként azt elárulod, hogy a Mirai Nikkiben hány életszerű emberi megnyilvánulást láttál? A valóvilágban egy épelméjű srác sem lett volna képes megbízni egy hidegvérrel kaszaboló csajban, és az anyját meggyilkoló apjának sem bocsátott volna meg csak mert az elment venni egy távcsövet. Hány rendőr csávóról hallani, aki pár hónap köszönőviszony után feleségül kért egy terroristát?

Folytathatnám a felsorolást, de mivel te egyáltalán nem vetted rá a fáradságot, hogy alátámaszd a kijelentéseid, már így is túlteljesítettelek. Azért örülnék, ha mégis megtennéd.

Utolsó előtti voltam.

Köszönöm, hogy válaszoltál.

Szerintem az a probléma, hogy alapvetően másképp látjuk a dolgokat. A Shikinek nem célja az, hogy adjon a közönségnek egy főhőst, akivel azonosulhat/akinek szurkolni lehet, egyszerűen csak mesél egy kicsit az emberi természetről, persze úgy, hogy közben helyenként eltúlozza azt (azáltal, hogy mindig a lehető legsötétebb oldalát mutatja meg). Ilyen szempontból eléggé pesszimista anime egyébként.

Ezt a fajta történetvezetést te ezek szerint hibának értékeled, és ezt valahol meg is tudom érteni, hiszen nem szórakoztathat mindenkit ugyanaz. Nekem viszont nincs vele problémám, élveztem, ahogy egy egyfőhősös, pörgős, realista fejjel megírt animét is élvezek adott esetben, ez szimplán csak más eszközökkel dolgozik.

A Mirai Nikki esetében azért éreztem sokkal nagyobb problémának az életidegenséget (már emberi reakciók terén), mert teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem akartak üzenni vele semmit, csak azért nyomták bele, mert tök faszán fel lehetett építeni rá csöpögős jeleneteket, és akkor azok majd biztos hatnak a néző érzelemvilágára is, mert hát olyan cukik. Azzal sajnos nem értek egyet, hogy a főszereplőkkel lehetett volna azonosulni, Yukiteru olyan szinten volt naiv és szerencsétlen, hogy az emberből rohadtul nem együttérzést vagy megértést, hanem ellenszenvet és idegrohamokat váltott ki (pedig ha nem viszik ennyire túlzásba, akár még jól is elsülhetett volna), Yuno meg az a tipikus üres, 0 személyiségű karakter volt, akit arra lehet használni, hogy vigyen egy kis akciót a sztoriba, de másra nem igazán.

Oké, én itt befejeztem, így is túlságosan belejöttem a kritizálásba, ez valószínűleg a kutyát sem érdekli már.:D