Mi a jó a mangákban/animékben?

Nevedből kiindulva: kb. ugyanaz, mint a sorozatokban. Úgy képzeld el, mint egy sorozatot, csak rajzolva: van közöttük egészen kicsi gyerekeknek valótól kezdve, fantasy-n, romantikuson át, pornón keresztül horrorig minden. Ha szereted a rajzolási stílust, nagyon könnyű az ízlésednek megfelelőt találni.

Manga: japán képregény.

Anime: japán rajzfilm (nem összekeverendő a mesével).

Egyébként meg egy 12 éves gyerekről van szó. Az lenne a csoda, ha NEM lenne belebolondulva valamibe.

Sokan 30 felett is bele vannak bolondulva, japánban meg főleg...

Elsőnek meg: az hogy kinövi nem olyan biztos, ezekre a beöltözős hülyeségekre se főleg 12 évesek mennek hanem jóval idősebbek...

Én is 11-12 évesen kezdtem nézegetni egy-két animét, de annak valószínű, hogy nem ugyanaz volt az oka, mint amiért most a barátnőd is belekezdett (mivel neki már ennyiből is látszik, hogy több barátja van, mint nekem volt az ő korában).

Elsőre általában az ilyen korosztályt szerintem az vonzza, hogy sokkal lazábban vesznek olyan dolgokat, mint a vér, az erőszak, a halál vagy a szexualitás, nemi élet. Emlékszem, nekem az anno baromi vicces volt, hogy kinyitottam a Narutot és szembejött egy pucér nő, illetve az én korosztályomnak szánt nyugati sorozatokban soha nem látni véresebb jeleneteket, ami a japánoknál teljesen elfogadott. (Sőt már kifejezetten fárasztott, hogy minden amerikai "ifjúsági sorozat" lényegében ugyanarra a mintára épült fel.

Hatodik éve vagyok a műfajban, és közben rájöttem, hogy igenis vannak jó nyugati sorozatok-filmek-könyvek is, sőt. A legtöbb animerajongónak vagy eltart egy darabig, amíg nyitottabb lesz és rájön, hogy nem Japán a világ közepe, vagy olyan 18-20 éves korára egyszercsak eltűnik az egész az életéből. Én személy szerint nagyon örülök, hogy nem ragadtam le a divatanimék között, hanem ha animét nézek, igenis válogatós vagyok, és ugyanúgy izgalomba tud hozni egy nyugati alkotás is, mégha a japán művek szellemisége sokszor közelebb is áll hozzám.

Szóval nem kell megijedni, előbb-utóbb vagy leszokik róla, vagy rájön, hogy nem csak japánból vannak olyan sorozatok-filmek, amikre vevő :)

8. teljes mértékben igazad van,én a fél életemet úgy töltöttem le hogy animét néztem,és eddig azért tartottam sokkal többre az animéket mint a nyugati filmeket/sorozatokat mert nagyjából 14 éves koromra elértem arra a szintre hogy az amerikai filmek 95%-ának meg tudtam mondani a végét,és egyszerűen nem volt annál unalmasabb és idegesítőbb amikor egy olyan harmadrangú történetű filmet nézek aminek tudom már a felénél hogy mi lesz a vége,és animéknél meg pont az volt hogy némelyiknek olyan történetük van és olyan cselekmények történnek benne hogy egyszerűen tátott szájjal nézem és nem is tudok hirtelen mit reagálni,de hál istennek az utóbbi időbe néztem olyan csodás filmeket mint a Viharsziget,és olyan még jobb sorozatok mint a Trónok Harca (ott már inkább akkor a könyv) ami megint visszahozta a lelket belém a filmnézéshez,most jelenleg úgy nézek filmet és animét hogy egyik héten animés hangulatom van,másik héten meg filmes/sorozatos

és 9. én még 17 évesen is tv-nél alszok el :D háttérzajnál lehet a legjobbat aludni :D