Az animék mennyire tükrözik a Japán valóságot?

Van amiben igen, van, amiben nem. :D

Jó étvágyat jobb esetben itt is kívánunk evés előtt, legalábbis engem erre neveltek. :D Azt használják, a köszönéseket is (távozáskor, meg hazajövet) - de normális családban ezt itt is szokás megintcsak. :D

Egyenruha is van a legtöbb suliban, persze térd alá érő szoknyával, és kevésbé csinos zakóval. :D

Tehát alapvetően el lehet mondani, hogy tükrözik a valóságot.

A nagy tisztelet azért nem megy annyira, max. szemtől-szembe, egymás háta mögött azért ott is tudnak rendesen anyázni. :D És általában a szerelmesek sem vacakolnak fél évet az első csókkal (hajaj!)

Ami nekem elég torznak tűnik, az, hogy a school-life animékben általában a szülők szóba se kerülnek, a családi összetartás azért nagyobb valamivel, és a szülőnek azért van ráhatása a gyerekre. Persze ez is olyan, hogy családja válogatja. :D

Azt meg kötve hiszem, hogy minden 4-5 fős baráti társaságra jut egy gazdag gyerek tengerparti nyaralóval, ahova meghívja a barátokat, és mindenkit el is engednek. :D

A coming of life stílusú animéknél meg tényleg kevés eltérés van. A japánok is emberek, nem droidok, szóval sokban nem különböznek, csak a mentalitásuk kicsit kötöttebb.

(persze ne vedd készpénznek, amit mondtam, nem éltem még ott sajnos)

Igen azt az "imádkozva lehajlást" akkor csinálják, mikor mondják, hogy ittadakimasu :D

És igen, meghajolva kérnek bocsánatot.

És az utolsó szerintem hülyeség... ők is ugyanúgy egymás mellett mennek.