Sírtál már animén, ha igen melyiken?

Asassination Classroom

Orange - nem Kakeru miatt, ő volt számomra a legrosszabb karakter abban a sorozatban.

Promised neverland volt az első animém, amit direkt úgy néztem,hogy megismerkedek az animék világával. Persze, hogy sírtam...

Nyilván ez maradandó emlék. De több is volt.

Ui.: azóta is animésnek vallom magam

Silent Voice-szerintem ezt magyaráznom sem kell, miért.

Demon slayer-a 4. évad végén, nem is tudom nagyon miért, de nagyon megérintett.

Naruto-igazából azt hiszem a 19. rész volt az, amin nagyon bedepiztem, mert azt hittem, Sasuke meg fog halni (😂).

Bungou Stray Dogs-Yosano halála (egyik kedvenc női karakterem volt).

Toradora-egy pár könnycsepp kicsordult, mikor Kyoka sírt ott a vége felé az animének.

Attack on Titan- a legvége...

Banana Fish-itt is a vége...

Szerintem így a felsoroltak alapján egy ilyen sírós ötévesnek nézek ki, de ha én egyszer valami jó sorozatot nézek, akkor mindig beleélem magam és konkrétan bedepizek ha tragikus jeleneteket látok (Amiből egy kicsit sok van sry).

Chrno Crusade

Dusk maiden of amnesia

Ef- a tale of memories

Glass no kamen (2005)

Méz és lóhere

Kimi no na wa

NANA

Onegai teacher

Steins;Gate

Clannad

Nincs még egy anime ami ilyen hatással lett volna. A 2. évad alatt szinte minden résznél bőgtem mint egy gyerek. Azóta is gombócot érzek a torkomban ahányszor eszembe jut a jelenet a virágos mezőn:

„Sanae-san azt mondta, csak a mosdóban, vagy apa karjaiban sírhatok.”

Amik szintén emlékezetesen meghatóak voltak:

Kokoro ga Sakebitagatterunda - Az éneklős bejövetel a színházba

Kotonoha no Niwa - A jelenet a lépcsőn

Boku no Kokoro no Yabai Yatsu - A 2. évad végén a kitsune maszkos vallomás

Ano Hi Mita Hana no Namae o Bokutachi wa Mada Shiranai - Konkrét jelenetre már nem emlékszem, csak arra, hogy érzelmes volt nagyon.

Parasite :The Maxim

Dragon Ball

You're lie in april

Naruto

Kiznaiver (szó szerint bekönnyeztem itt)