Mit “tanultál” az animékből?

Egy csomó filozófikus gondolatot, meg pl az Ao haru ride, Say i love you, Violet evergarden meg ilyenekben egy csomót a felnőtté válásról, hogy a rossz után is lehet jó...

Ja, meg a One Piece-ből, hogyha elrontottál valamit, vagy valaki meghalt miattad, és nem tudod visszahozni, akkor azt nézd, hogy mik azok, amiért megéri harcolni, és hogy ne merülj el az önsajnálatban.

Meg amúgy úgy általánosságban megtanultam megértőbb lenni, mert sok olyan karakter van itt is, aki tulajdonképpen csak a körülmények miatt lett olyan amilyen, vagy, hogy ne higgy az emberek pletykáinak, mert egy csomó karaktert meg pl e miatt ítéltek el, amikor nem is ismerték őt. Meeeg más emberek perspektíváját a világról.

Nekem leginkább azt tanította, hogy jó dolog szorgalmasnak lenni. Pl sok romantikus animébrn szorgalmas a lány, és jó tanuló. Narutoban is rengeteget gyakoroltak :D

Az hogy az önfegyelem és rend előrébb visz.

Inkább kamaszként néztem sok animét, de bevallom, mai fejjel is eszembe jut néhány jelenet, amikor a fent említett dolgok juttatták előre őket.

Valamint az egyik nap, egy romantikus mangát olvastam, és nagyon tetszett a főszereplő lány jelleme, mert iszonyat szorgalmas és elhivatott volt.

Nyilván nem ezekből merítem az összes erőm, re bevallom, volt amikor inspiráltak és segítettek az animék és mangák. Nem szabad mindet halál komolyan venni persze, de hát nem minden fekete és fehér a való életben sem. Vannak animék amik inspirálnak egyeseket, és vannak amik csak az abszolút kikapcsolásról, inkább a sztoriról szólnak.

Értekes dolgokat tanultam az animékből. A Dragon Ball arra tanít, hogy soha ne adjam fel, sőt lépjem túl a határaimat. A Death Note pedig azt tanította, hogy az életben higgadtan, logikusan kell gondolkodni. A higgadtságra még a Devil May Cry is felhívta a figyelmem, Dante viselkedésével.

Összességénen elmondhatom, hogy az animék rendesen formálták a szemelyiségemet.