Szerintetek a távkapcsolat is (igazi) párkapcsolat?

Ha még az elejé nincs ilyen akkor azzal semmi baj nincsen.

Idővel úgyis kialakulnak célok,vagy látni hogy együtt van jövőtök bagy külön.

Semmi értelme. Persze ha szeretitek egymást akkor kibírtok pár km-ert.

Az exem 308 kmre lakik tőlem

Nem működött sokáig

Csak szenvedés a vége..

Távkapcsolat szerintem sem ér semmit, és itt nem a félrekefélésre gondolok, mint ahogy az előző hozzászóló írta.

Ha ritkán tudtok csak találkozni, és csak beszéltek meg írogattok egymásnak, egy idő után minimum az egyik fél elveszíti az érdeklődést a másik iránt.

Ritkábban lesznek a beszélgetések, ritkábban keres. Egyszavas beszélgetések lesznek, majd szépen lassan ezek is elmaradnak.

Szerintem a személyes találkozás az ami mindig fellobbantja a lángot.

Meg ez a másfél év. Nem tudom mennyi idősek vagytok, de ha ennyi idő után még tervetek sincs egymással a jövőre nézve az már rossz.

Biszexuális vagyok és távkapcsolatnál csak fiúval voltam még, lánnyal csak úgy, hogy közel lakott, de ettől függetlenül leírom a tapasztalatomat.

A mi kapcsolatunk elég extrém körülmények között volt, mert nagyjából 6000 km távolságra lakott tőlem. (Ő Krasznojarszkban, én Budapesten) Mivel akkor mégcsak 14-16 évesek voltunk az iskolai szünetekben (amikor egyszerre volt) egyikünk átment a másikhoz az egész szünetre. (A családból valaki mindig kísért) 2 évig tartott, de aztán egyre inkább zavaró lett a távolság.

Mivel feltételezem, hogy köztetek max tizedekkora a távolság, szerintem nem jelent problémát.

Lényeg a lényeg, szerintem nevezhető párkapcsolatnak.