Lesz olyan, akiből nem ábrándulok ki?

Eddig még nem volt senkim, csak definiálatlan "kapcsolataim": plátói, viszonzatlan szerelmek vagy nem is tudom, mik. De hosszabb-rövidebb idő után sikerült (szerencsére?) kiábrándulnom a másikból -meg biztos volt, aki belőlem ábrándult ki-, mert nem kaptam meg azt a törődést, amit szerettem volna, rájöttem, hogy milyen is igazából, stb. Maximum 1-2 évig tartottak ezek a kijózanodások, addig meg csak szenvedés volt az egész. Nem is értem, hogy képes valaki hosszú évekig epekedni valakiért mindhiába. Na mindegy. Félek attól, nehogy egyszer én is így járjak, de attól is, hogy mindenkiből ki fogok ábrándulni, akit elém sodor az élet (meg ők is belőlem), vagy éppen nem lesz senki, akiböl kiábrándulhatnék... Szóval ja, szívás ez, akárhogy is nézzük. :D :/.

Tudom, önsajnáltatás lvl828823, de most ez van...