Van itt valaki, aki hajlandó lenne foglalkozni egy kicsit a nyűgömmel? (Szerelmi bánat. )

Össze vagyok zavarodva, én sem tudom, mit várok ettől a kérdéstől. Talán csak arra vágyom, hogy végre kionthassam magamból a sok szart, ami jó ideje gyülemlik bennem. Nem ártana nekem pár tanács, tippek a felejtéshez, és válasz arra a kérdésre, hogy tényleg egy komplett idióta vagyok-e.

Nem szeretném nyilvánossá tenni a történetem, ha valaki nagyon unatkozik és szívesen meghallgatna, elküldöm neki (hosszú lesz). Minden segítő szándékért hálás vagyok!