Miért törekszik minden leszbikus/biszex lány arra, hogy minél egyszerűbben meglehessen oldani a kapcsolat dolgot?

szia irj neekm én is így járok mindig irj :D

18/L

Tényleg nem könnyű ennyit ingázni. Én próbáltam 160 km-t utazni valakiért, és hát nem volt egy jó kapcsolat.

Egyszerűen skypeon át nem lehet valakivel élő viszonyt folytatni, mert sokkal könnyebb félreérteni az embereket ha nem szemtől szembe vagytok.

Egyszerűen nehéz valakit rendesen kiismerni így.

És egy egészséges kapcsolathoz kell testiség. És most nem (csak) a dugásról beszélek, hanem arról, hogy néha megöleld a másikat, összebújva nézzetek meg egy filmet, megmasszírozd a talpát, vagy megosszatok egy termosz teát a parkban.

Hacsak nem vagy jól elengedve (melyik 18-25 éves van?), az utazás drága. Akár tanultok, akár dolgoztok, az is sok idő, erre föl plusz 2-3 órát utazni, hogy beleájulj a kedvesed ágyába...azért sok.

Szerintem alap, hogy eleve olyan kapcsolatba megyek csak bele, amit potenciálisan boldognak, harmonikusnak érzek. Nem jövök össze olyannal aki nem jön be, olyannal se akinek irritáló szokásai vannak, teljesen más életcélja, életmódja mint nekem.

Ez pedig nem zárkózottság vagy lustaság, hanem felelősségteljesség és jóérzés, hogy nem szórakozol a saját és a (potenciális) partnered lelki épségével, érzelmeivel.

Én GYMS megyei vagyok,és 135 km-ről(Budapest) volt 2010-től 2012-ig egy kapcsolatom.A lánnyal itt ismerkedtem meg,ő írt rám.Azóta túl vagyok rajta,és még néhány lányon,de most keresek.

Van már lelkitársam 313 km-ről(Győr-SzegedXDD)...nem a legjobb,hogy nem találkoztunk még soha,de imádom így is,ennél több köztünk sajnos nem lehetett,és nem a táv miatt,hanem a külsőségek miatt(nem voltam az esete),egyébként átlagosnak érzem magam.

Ritka az,mikor valaki közel van,bejövök neki,ő is bejön nekem,és nem ver át.Volt a múltkor egy olyan,aki bejött,én is állítólag bejöttem neki,jártunk 2 napigXDD LOL! És dobott.Őt is innen ismertem meg.Adok a gyakorikerdeseknek egy úúújabb esélyt:D

Teljesen ésszerű, amit az előttem kommentelők írtak, azonban szerintem jócskán van kivételes eset.

Én olyan típus vagyok, aki egy kezén meg tudja számolni hány emberrel volt olyan a kapcsolatom, hogy a világ végére is elmentem volna érte...

Ezekért az emberekért viszont én a pénzt se sajnálom.

Nagyon egyszerű a dolog;

az ember keresgélhet, ismerkedhet, de úgyis lesz egy IGAZI, akivel nem úgy lesz hogy

"jajj, órákat kell utazni, hogy találkozhassunk, így már nem is kellesz"

Lesz olyan, akivel egyszerűen csak egymásba estek és teljesen ésszerű ötletek fognak jönni, hogyan lehet megoldani a találkozást..

Te még fiatal vagy, de egy kicsit idősebb korban (mondjuk 20-on fölül) már nem ilyen macerás, bárki bármit mond..

MINDENT MEG LEHET OLDANI

Csak nem mindenkiért érdemes küzdeni, szenvedni vagy egyáltalán csak pénzt költeni rá és érzelmileg tönkre menni.

Én ha már fel mertem magamnak vállalni, hogy a saját nemem vonz, akkor adok magamnak esélyt az igazi megtalálására..

Ha olyanokkal létesítek alkalmi kapcsolatot, akik igazából nem is vonzanak annyira, hogy megtegyek értük bármit, akkor ennyi erővel lehetnék hetero is, ugyanúgy szarul érezném magam a kapcsolatban.

Persze lehet csak én vagyok ilyen romantikus típus, de ezt muszáj volt kifejtenem, hátha valaki kicsit megérti a hozzám hasonló embereket is.

ÉN szívesen ismerkednék, ha messze vagyunk akkor is legalább beszélgethetnénk :) Pest megyében lakom kb 15 percre Újpesttől.

24/L