A leszbikus nők hogyan fogadják el, hogy sosem lesz normális családjuk?

A "klasszikus családmodell" nagyon érdekes kifejezés, mert nagyon sok helyen látom, hogy nem működik. Nem tudom, hogy neked vannak-e tapasztalataid ezzel kapcsolatban, ezért csak feltételezhetjük, hogy megérted, hogy nem mindenki olyan szerencsés mint te vagy.

Azt picit félek is megkérdezni, hogy hallottál-e olyanról, hogy egy meleg férfi a társadalmi nyomás hatására "kényszerházasságban" "szaporodott" egy nővel. Ez szerinted mennyire "klasszikus családmodell"? Persze ismét hivatkozhatsz arra, hogy a saját példádból indulsz ki, és nem vagy hajlandó tudomást venni a világról, de ilyenek is léteznek és ezek is részei annak az idealizált modellnek, amit emlegetsz.

Ugyan úgy részei azok, a házasságok, ahol a gyerek sérülten jön ki. Bár ezt már többen is leírták, de szerinted baromságot beszélünk, amikor a témát nem csak a te szemszögedből világítjuk meg.

---

Node térjünk vissza a konkrét lányhoz, mert neked is konkrét véleményeid vannak az adott szituációról és ez arra enged következtetni, hogy nem egy általánosságban vett meleg házasságban nevelkedett gyerekről beszélsz, hanem egy bizonyos nőnek az életéről, aki nem lett a tied.

A történetből nem derül ki, hogy valóban csak a lányokhoz vonzódik, vagy vonzódik-e mindkét nemhez. Vajon el lehet-e képzelni, hogy a szexuális vonzódáson túl lelki kapcsolatot is sikerült kialakítaniuk, amire senki más nem volt képes (még te sem)?

Aztán a következő lépés az, hogy ha testileg-lelkileg egymásra találtak, akkor miért ne élhetnének közös életet? Amennyiben erre a kérdésre tudjuk a választ, tudjuk a választ a te általad feltett kérdés egy részére is. "nem luxus ilyen fordulatot venni, és a klasszikus családmodellt eldobni egy életre?"

Én szerintem ebben kifejtettem a véleményem, szeretném, ha te is átgondolnád más szempontok alapján a kérdést.

---

Az a kérdésed, hogy "És ha így van, akkor inkább vállalja azt, hogy egész életében ferdén néznek majd rá?", klasszikus példája a victim blamingnek. Az, hogy te ferde szemmel nézel valakire, mert neked nem tetszik valami, attól még nem biztos, hogy a másik a hibás. Nem biztos, hogy megérdemli azt a ferde nézést. Ez a nézés belőled fakad és irányában érződik. És erről ő nem tehet olyan értelemben, hogy nem ellened irányuló szándékából választotta ez. Te ellenben szándékosan és tudatosan bántod őt azzal, hogy megvetésedet kifejezed. Akkor most ki az, aki másnak árt ebben a szituációban?

---

Emlegetted, hogy nem lesz apaképe a gyereknek. Vizsgáljuk meg ezt is egy más perspektívából.

Ki vagyok én, és ki vagy te, hogy eldöntsed, hogy egy nőnek lehessen-e gyereke vagy sem? Csak azért, mert egy leszbikus kapcsolatban él, meg kell vonni tőle a gyereknevelés lehetőségét? Ezt ki mered jelenteni?

Amennyiben egy ilyen nőt kötelez a társadalom (mint ahogy régen tette), hogy egy olyan férfival éljen, akit nem tud elfogadni, akkor a gyerekének biztos lesz apaképe. Vajon ez az apakép az, amit minden gyereknek meg kell ismerni?

(Ugyan így meg lehet nézni ezt a másik nemmel. Vajon az, ha egy árva gyereket örökbe fogad egy meleg házaspár, aki szeretettel és törődéssel bánik vele, az jobb-e neki, mintha egy állami intézetben a kötelező "törődést" megkapja, aztán boldoguljon, ahogy tud?)

Nem mondom, hogy hülyeséget beszélsz, mert a gondolataid másban is megfordultak már. Annyit mondok összesen, hogy lehetne nyitottabb a gondolkodásod. És igen, ez személyeskedés is lehet, mert neked szól. Neked, annak, aki épp olvassa.

Nyitott vagyok a vitára, mert ez az oldal erről is szól. Ha valamit rosszul mondtam, vagy nem értettelek meg, vagy te nem értettél valamit, szólj, mert szívesen kifejtem más nézőpontból is, amit leírtam.

---

És akkor most egy tényleg személyes észrevétel:

Az, hogy számodra a külső miatt ("Egy különösen finom, nőies, gyönyörű teremtésről beszélek, nem pedig egy fiús csajról.") felfoghatatlan, hogy valaki azonos neműekkel álljon össze, egy érdekes elképzelés. Ennek az okát meg is mondtad, hogy miért, mert bele voltál "zúgva". Ami azért is érdekes, mert nem tudjuk, hogy az adott nőszemély erről tudott-e. De legalább az általánosító rasszizmust ki tudjuk szűrni, és csak az irigység az ok. Az, hogy most nem veled van. Ha rosszul látom, nyugodtan szólj, egészítsd ki a sztorit. Ám mondanivalóból, amit fent olvastam, ez jön le.

"Az azonos nemű párok (akár két férfiről, akár két nőről beszélünk) egyik tagja mindig "nőiesebb""

Ez nem igaz :) legalábbis leszbikus kapcsolatokra nem, férfiak közt nem tudom, hogy megy, egyetlen meleget sem ismerek akinek férfival lenne párkapcsolata.

A klasszikus családmodell meg...

Mivel mindig is a nők vonzottak (oviban is a kislányok tetszettek), így számomra mindig magától értetődött, hogy majd egy másik nővel fogok élni, családot alapítani. Így nekem ez természetes, a gyereknevelést is ideértve.

Soha nem éreztem, hogy bármiből kimaradnék, kevesebbet érnék, kevesebbet érne a majdani családom.

Én még annyit tennék itt hozzá, hogy írtad, hogy hiányzik az életéből az apakép... Igen, és akkor - még ha nem is a bántalmazásról beszélünk, mert ott végül is van apa, bár az más kérdés, hogy ez mennyire tesz jót a gyereknek, és hogy csak az a fontos-e, hogy van és nem az, hogy milyen - azokkal a családokkal mi van, ahol elválnak a kedves szülők? És a gyereket ugyanúgy egy egyedülálló nő (vagy férfi) neveli... Az aztán biztos sokkal jobb.

Nálam egyébként az az egyetlen egy érv, aminek igazat tudok adni, és ez viszont szerintem sajnos egyenlőre tényleg nagyon hangsúlyos, az az, hogy utána a gyereket hogy kezelik emiatt. Hogy bántani, cikizni fogják azért, ahonnan jön. És ez persze elég szomorú, de sajnos ez van...

"ezért nem csodálkozz ha búza/lezbikus lesz a gyermeked..."

Továbbra sem lehet meleggé válni, ha nem annak születsz.

A XXI. században, hogy lehet ilyen ostobaságokkal érvelni?

De ha igazad is lenne, mi a rossz abban ha valaki a saját neméhez vonzódik? Kivel ártok ezzel?

Kinek ártok ezzel?

-javítva-

Engem nem zavar ha valaki meleg, míg azt a saját házában csendben csinálja.

Nehogy már ugyan akkora egyenlőséget kapjanak mint a normális emberek de komolyan.

Csendben lennének, eltűrné őket mindenki.

De neeeeem, nekik felvonulás kell, reklámozni kell, hogy ők az Ánuszkirályok.

Erről eszembe is jutott egy dal:

https://www.youtube.com/watch?v=qii15cvZX70