Transzneműek! Ti hogyan jöttetek rá, hogy transzneműek vagytok? Van esetleg köztetek olyan, aki nem, , mindig is másnak" érezte magát?

Én bár nem vagyok transznemű, imádok női ruhát viselni, mert sokkal kellemesebb az érintése. Egyszer a legjobb lány barátommal felelsz vagy merszt játszottunk, és én pont azt a feladatot kaptam, hogy a játék végéig női ruhában kell lennem. És be kell vallanom, nagyon jó érzés volt.

19/F

Én pl. 23 éves koromban jöttem rá, előtte nem gondoltam h transz lehetek. Mindig is tudtam, hogy nem voltam boldog nőként, meg hogy nem szerettem bizonyos "nőkre jellemző" testrészeim, de sosem realizálódott bennem hogy lehetne másként is, így megpróbáltam tolerálni. Úgy éreztem úgymond én nem csinálok valamit jól, hogy nem vagyok boldog nőként. Csak akkor kezdtem végre beismerni magamnak a dolgokat miután elköltöztem a szüleimtől.

Aztán mikor egy véletlenül megtaláltam a neten egy transz srác videóját, hirtelen minden klikkelt, és rájöttem, hogy nem vagyok nő. Utána sok hónapnyi alapos önmegismerés és információgyűjtés történt.

Szal így kezdődött, ez kb. másfél éve volt, azóta boldog(abb)an élek srácként, (mondjuk az Egyesült Királyságban lakom, szal itt könnyebb), nevet változtattam mindenhol, és elvileg szeptember elején végre elkezdhetem a hormonokat meg a műtétek szervezését.

- MoonEyes

Egyértelmű kívülről vagy belülről nézve?

Kívülről nincs, senki meg nem mondja meg 100% biztonsággal a másikról hogy minek érzi magát belül.

Belülről a leggyakoribb a testi nemi diszfória, azaz a nemi jellegeket kifejező testrészekkel kapcsolatos rossz érzés, kényelmetlenség, idegenség-érzés; illetve a társadalmi nemi diszfória, hogy zavar mikor adott nemű neveden hívnak, ha kisasszonynak/asszonyomnak vagy uramnak szólítanak. Akár az is lehet jel, ha zavar, mikor valami nemek által szétválasztott tevékenységben a "születési nemednek" megfelelő csoport tevékenységeit kell végezned, úgy érzed nem illesz oda. (pl. baráti összejövetelkor a nők a konyhában tevékenykednek, míg a férfiak a garázsban bütykölnek vmit)

- MoonEyes

Szerintem az 1 jól beszélt. Nekem egy ilyen partnerem volt, fiúnak született, de a női ruhák iránti vonzalmából alakult ki a női szerepek iránti vonzalma, egészen egy pasi gátlástalan kielégítéséig.

Jó sokáig elvoltunk, de nem hiszem, hogy neki módjában fog állni a teljes "nem-csere".

17 év körüli volt akkor.