Lányok, nők! Mikor és honnan tudtátok biztosan, hogy a lányok érdekelnek? Kicsit mélyebben kifejtenétek? 20/l

12-13 évesen majdnem minden barátnőm szerelmes volt valamelyik szépfiúba a suliból, engem viszont totál hidegen hagytak. Ellenben nagyon jól esett odabújni barátnőmhöz amikor nálam aludt. Fésültem a haját, lakkoztam a körmeit, próbálgattuk a ruhákat és tök jó volt egymáshoz érni. Esténként rendszeresen fantáziáltam róla, mi lenne, ha nem csak egyszerű barátnők lennénk.

Tökre spontán jött, nem tudtam mit jelent a homoszexualitás. Utólag olvasgattam róla, amikor már biztos voltam benne, hogy a lányok felé vonzódok. 16-17 évesen kezdtem tudatosan ismerkedni és ekkor jöttem össze az első komolyabb barátnővel. Coming-out a mai napig nem volt, szerintem az ember szexualitása mélyen magánügy, csak a legközelebbi barátok, rokonok tudják rólam.

Amikor azt mondom, hogy megnézem a nőket, azt úgy értsd, hogy felizgattak, pl ha jégtáncot, bizonyos video klippeket, táncos YouTube videókat néztem.

Ha egy lányon nem volt melltartó, és átütött a pólón, nehéz velük szemkontaktust fenntartani.

Pontosan meg tudtam mondani melyik női testrészek, milyen alkat tetszett, pedig ezek nem egyeztek meg az akkor divatos alkattal.

Ha intim szituációba kerültem lányokkal, sokkal inkább zavarba jöttem, akkor is ha semmi szexuális nem volt benne. Pl ha egy osztálytársam befonta a hajamat, ha egy barátnő segített sminkelni, vagy megfogta a karomat.

Emiatt tudatosan kezdtem elfordulni, inkább a wc-ben átöltözni, mert nem akartam senkit kellemetlen helyzetbe hozni.

A szobámban a legtöbb poszteren nők voltak, és egy idő után kezdtem észrevenni bizonyos jellemző vonásokat amik tetszettek.

Ha fiúkra terelődött a kérdés, csak lestem mint hal a szatyorban, mert mind semleges volt. Ha kérdezték ki tetszik, találomra ráböktem egyre, nem azért mert tetszett, hanem mert ő volt legkevésbé paraszt.

Ha férfiak flörtölni, randira hívni akartak, állatira hülye érzés volt, menekülni akartam.

Mindig is tetszettek, és ez volt a normális, természetes számomra.

Az kezdett feltűnni, hogy mindenki más valami másról beszélt, ami furának, idegennek hatott.