Fáj, hogy az exem nem akar velem már semmit sem, de mégis olyan vágyóan néz rám mindezek alatt. Ezt nem tudom csak úgy lesz...i, mint ahogy Ő szokott engem. Nem tudom mi tévő legyek. Várjak vagy ne?! Nem lenne érdemes, ugye??

Videóchatelni szoktunk, hisz barátok vagyunk/maradtunk ugyanúgy... Szeretett (meg szeret is), de egyszerűen szakítania kellett, mert nem "bírta".. PEDIG MEG LEHETETT VOLNA BESZÉLNI, ahogy amúgy velem meg lehet beszélni a dolgokat, DE úgy látszik, hogy Ő elkönyvelte magában, hogy velem nem lehet -.- .

Még szerintem adna esélyt, ha lehetne, és nem lenne "olyan amilyen".. De ez csak az én hiú ábrándom, amibe mindig kergetem magam.

Én akkor mindenre odafigyelnék, hogy ne legyek zavaró neki, meg semmi sem, de neki ez sem lenne elég szerintem.. De megtenném a lehetetlent.. Ezt tudom, hogy Ő kell és senki más :/ , eldobnám akkor a "figyeleméhségem" (ha tudnám), és akkor nem akarnék annyira semmit sem vele, HA Ő NEM ÉRNE RÁ, VAGY NINCS KEDVE, VAGY VALAMI.. de ahj, reménytelen minden.

(amúgy remélem ezt nem látja, de bár titkon azt remélem, hogy igen :D, mer' csüggedtségemben ide járok beszélgetni:) ... igen, lehet leszidna, ha megtudná, hogy feltettem ide ezt a "kérdést"/idiótaságot, de nem érdekel.. ide fordultam, mer' nincs senkim megbeszélni... egyetlen ember a legjobb barinőm és Ő meg "ki nem állhatja", de ez kölcsönös köztük..)

Nem sajnáltatás, meg semmi, bárhogy is esik le Nektek!! Csak nagyon reménytelennek érzem magam és nem tudom hogyan vigyek színt az életembe..