Honnan lehet tudni, ha a párom nem miattam, hanem amiatt változott, mert megismert valakit?

"Viszont résen lenni sosem árt."

Tényleg nem árt?

A párod boldog, kiegyensúlyozott, van munkája, van vele szex, van újra társas élete rajtad kívül, erre téged meg kínoz a gyomorideg, mert hajlandó veled szexelni.

Egy 5 hónapos ismerettség nem elég ahhoz hogy fullra kiismerd valaki libidóját (főleg nem egy depresszív időszak alatt), és aggasztó hogy ilyen rövid idő alatt te durvábban is viselkedtél ennél.

Ha tetszene neki valaki akkor a pupilla tágulásból, testbeszédből, hanglejtésből, és üzenetváltásokból tudod megmondani, de csak az utolsó 100%-os bizonyíték, ráadásul az se feltétlenül jelenti azt, hogy mély érzésekről van szó és le akar cserélni.

Én bontottam már meg kapcsolatot alaptalan vádaskodás miatt, ezzel a gondolkodással neki csak addig ártasz amíg együtt vagytok, aztán kizárólag magadnak fogsz...

Szerintem keress fel egy szakembert mert a leírtak alapján egyedül az önbizalomhiányod és a birtoklási vágyad indokolja az érzéseidet.

Ja bár nem kérdeztél rá de:

- nem a világvége ha valaki a párján kívül felizgul másra is

- ha nem vagy elégedett a pároddal akkor bármikor szakíthatsz

- ha valakinek valami miatt bűntudata van az kompenzálhat a kapcsolat minden területén (nem csak szexben)

- ha mély érzések alakultak ki benne akkor idővel mindenképp szakítani fog

ma 05:47

Miért kell mindenkit egyből pszichiátriára küldeni, ha egyáltalán felmerül egy kérdés benne?

Elő ne add itt a nagy magabiztos, lelkileg teljesen kiegyensúlyozott shaolin szerzetest.

MINDENKIBEN vannak kétségek, ez teljesen rendben van egy bizonyos szintig. Nem gondolom, hogy a kérdező a kórosan ön és közveszélyes kategória lenne.

Mi a p.csáért kell mindig nekiugrani a másiknak, csak mert kérdezni mer?

Nekem az a tanácsom, hogy próbálj meg többet beszélgetni a pároddal. Úgy nagyjából bármiről. Ha lelkileg is közelebb kerültetek egymáshoz, nem csak a szex terén, akkor nem hiszem, hogy más van a dologban. Meg persze azért az is fontos, hogyha van időtök egy hosszasabb együttlétre, akkor mennyire figyel oda rád közben stb.

Ez az egész csak akkor fog tisztázódni, ha jobban belelátsz a fejébe.

Magam részéről megértem az aggodalmaidat, az embernek vannak megérzései, te jobban ismered a párod, mint itt mi, úgyhogy valószínűleg jobban is sejted, hogyha változás van, az milyen irányba történt.

Sokan nem hiszik el, de az ajándékokkal elhalmozás nem mindig a tiszta, egyértelmű szerelem jele. Sokszor csak ezzel kompenzálnak az emberek, főleg, ha vaj van a füle mögött az illetőnek.

"Mi a p.csáért kell mindig nekiugrani a másiknak, csak mert kérdezni mer?"

Végtelenül szomorú, hogyha neked nekiugrás a szakember javaslása egy a leírtak alapján az egyén számára problémát okozó gondolkodásmód orvoslására.

"Elő ne add itt a nagy magabiztos, lelkileg teljesen kiegyensúlyozott shaolin szerzetest." Mert aki pszichológust javasol az csak álszent lehet?

"MINDENKIBEN vannak kétségek, ez teljesen rendben van egy bizonyos szintig. Nem gondolom, hogy a kérdező a kórosan ön és közveszélyes kategória lenne."

Azért ezek a kétségek a legtöbb emberben nem a jó szexuális élet kapcsán merülnek fel, márpedig a válaszomig a kérdésben szinte csak pozitív változásokról volt szó - ilyenkor pedig általában a féltekenykedő fél magatartásában van a hiba.

Azt pedig ismételten érdekes, hogy számodra egy ártalmas viselkedési forma már kórosan ön illetve közveszélyesnek minősül.

"Miért kell mindenkit egyből pszichiátriára küldeni, ha egyáltalán felmerül egy kérdés benne?"

Nem mindenkit küldtem pszichiátriára, hanem csak a kérdezőt, egy általa választott, számára szimpatikus szakorvoshoz. Én nem tudom miért ilyen ördögtől való Magyarországon a dilidoki, nekem meg számos ismerősömnek rengeteget segít a jellemhibák/ pszichés zavarok megoldásában. Azt sem értem, hogy miért rajtam kéred számon más emberek tanácsait az oldalon, hiszen nem én írom az összes olyan választ ahol terápiát vagy gyógyszeres kezelést javasolnak. De egyébként azért, mert:

- nem volt számomra egyértelmű, hogy ebben az 5 hónapos kapcsolatában volt gondja a féltékenykedésével vagy egy másikban

- mert a leírtak alapján akkor állt be nála probléma mikor a párja kicsit függetlenebb lett az új munka által

- mert nekem személyesen volt már olyan élettapasztalatom amikor az exem vádaskodását a kapcsolatunk nem élte túl és szakítottam - ahogyan írtam is

Az hogy valakinek jó a libidója munkatalálas után, meg hogy hétvégén és hétköznap máshogy viselkedik rohadtul nem azonos kategória. Nem tudom ugyanaz az ember hozza/viszi a munkából, vagy utal-e rá hogy egy vagy több emberrel beszél folyamatosan, de szerintem ne vedd elő még ezt a "beszéljük meg" dolgot.

Helyette ezt ajánlanám:

- szervezz közös programot hétköznapra

Akár a valakid valakijének kell segíteni, akár egy wellness nyaralást ütsz nyélbe, kérdezd meg mikor tudna szabit kivenni - akár hónapokkal előre. Pl neki 2 hónap múlva szerdán szülinapja lenne, vesd fel hogy töltsétek közösen kettesben, stb.

- kérdezd meg milyen alkalomból kapod ezeket az ajándékokat (amikor kapsz egyet)

Ne csak a választ hallgasd, próbáld meg megfigyelni hogyan válaszol. Én is folyton ajándékoztam mikor lett munkám mert boldog voltam, hogy van miből adni. Ha ilyen felesleges tucat dolgokat vesz tonnaszámra akkor pár hét után felhozhatod, hogy ez gazdaságilag nem túl praktikus és jó lenne figyelni a spórolásra

- ne a féltékenykedésről beszélj vele, de kommunikálj nyíltan és mindig reagálj arra amit nem értesz

Pl. Szexnél kerdezd meg mit csinálsz rosszul, mikor kiabál kérdezd meg mi az oka, stb.

- kezdeményezz hétvégén

A véleményem ennek fényében már az, hogy vagy "kezdtek egymásra nőni" vagy már tényleg nem vagy neki olyan érdekes mint a kapcsolat elején. Neked kell mérlegelni, hogy megéri-e vállalni a kockázatot mert a 2 problémának 2 totál ellentétes megoldása van: az egyiknél sűrűbben kell barátokkal, vagy külön programot szervezni, a másiknál meg le kell ülni és ki kel mondani, hogy szerinted valami változott a kapcsolatotokban.

Ja és tudom, hogy koronavírus van, úgyhogy nem egyszerű bármit is szervezni...de én mindenképp azt csinálnám, amit leírtam mert elég jól megalapoznak egy komoly beszélgetést.

ma 10:24

Elképesztő, hogy észre sem veszed mennyi rejtett agresszivitás van egy-egy ilyen, pl általad írt hozzászólásban. Ezt persze rendszeresen jó szándéknak és segítségnek könyvelitek el, mert ezzel a legjobb takarózni.

Ha már ennyire játszod a nagy szakembert te magad is, legalább megpróbálhatnál némileg több empátiával dúsított választ adni, amiből nem lenéző stílus árad.

Egyébként meg nekem sem kevés ismerősöm jár/járt (többek között magam is) szakembernél különböző problémákkal. Egyáltalán nem javasolnám ezt a legkisebb problémák felmerülésénél. Ha valaki ilyen általános problémáknál nem képes saját maga átértékelni a benne/körülötte lévő problémákat, az a szakember segítségével sem fog tudni csodát művelni. Alap önismeretet mindenkinek tanulnia kell, mindenkiben ott kell lenni a fejlődni vágyásnak és ezért tenni is kell.

Ismétlem, ez abszolút nem az a szint, ahol én már szakemberekhez zavarásznám a kérdezőt. Nem akarok belemenni, de az is egy külön kategória, mikor valaki a "szakembereknek" túlontúl nagy varázserőt tulajdonít.

Bocs az offért.