Keresztény melegek, Ti hogyan élitek meg melegségeteket?

Szülői nyomásra öt évig éltem kapcsolatban egy lánnyal. Mikor szakítottunk, a családjaink összeugrottak, apám kijelentette hogy többet nem mutathatok be nekik senkit mert megkedvelték a volt barátnőm és nem akarják újra odaadni a bizalmukat valakinek akivel amúgy sem komolyak a szándékaim.

Soha nem mondtam meg otthon, hogy a fiúk felé húzok. Évek óta egyedül vagyok... A fősuli után leléptem otthonról, leléptem az országrészből.

Nem a vallással van gondom. Inkább azzal hogy gyerekkorom óta sulykolják hogyan kellene élnem, mit kellene éreznem, hogyan kellene kezelnem más embereket. Amint egy picit is eltértem az elvárttól, jött az érzelmi zsarolás. A szüleim kb. kitagadtak a szakítás után és nem azt nézték nekem mi lenne jó... Csak azzal foglalkoztak, hogy mit gondol majd a közösség. A saját jóhírük és elfogadottságuk fontosabb mint bármi.

Amúgy az első és eddig egyetlen fiú kapcsolatom egy kéthetes baptista nyári táborban történt. Semmi komoly, esténként kiszöktünk egymáshoz és csókolóztunk meg beszélgettünk. :) 29F