Családot szeretnék, de csak a fiúkra tudok gondolni. Hogyan érhetem el, hogy a lányokat szeressem?

Szia!

Teljesen együtt érzek veled.Én is a fiúkhoz vonzódom,de hosszú távon családra vágyom.Gyereket is szeretnék egyszer.Bár jelenleg nem a család hiánya,ami leginkább zavar,hanme konkrétan a vonzalmaim.Úgy érzem,hogy nem tudom beintegrálni az életembe.Nyitott vagyok a barátságra és van is baráti köröm.Viszont sok ember nem tudja rólam,és nagyon rossz érzés mindig hazudozni.Főleg,ha olyanokat kell becsapni akik jószándékból kérdezik mi a baj,hogyhogy nincs soha senki..stb. Ha valaki pletykálás okából kérdezgeti,nem igazán érdekel.Viszont ha jószándékból akkor rossz érzés félrevezetni az embereket.Már túl profi vagyok ebben.:( Persze néhány barátom tudja és sok reményt adnak.Független ettől nagyon sokszor érzem üresnek magam.

A szexuális orientáció megváltoztatásáról- nagyrészt ideológiai okokból - a legtöbb pszichológus elzárkózik.Pedig vannak olyan emberek,akiknél sikerül kinyitni az ellenkező nem irányába is az érdeklődést.És nem erőltetésre gondolok,hanem amikor valaki önként próbálja meg,saját elhatározásból.Nekem egyelőre nem sikerült,de nem biztos,hogy megfelelő volt a segítség az én esetemre.Jelenleg egy új helyen kaptam segítséget,egy olyan lánytól,aki mindenkinek segít a témában,ha hozzáfordulnak és elirányítja a megfelelő segítőkhöz azokat,akik ezt szeretnék.Ha érdekel,tudom az elérhetőségét.

Kedves Kérdező!

Néhány kérdésre próbálj valós választ keresni:

1.Létezik-e olyan eset,amikor egy heteroszexuális ember,egy homoszexuális élménytől homoszexuálissá válik!(Szerintem,az esetek 60%-ában ez történik.)

2.A a folyamat egyirányban működik,működhet-e az ellenkező irányban?(Okvetlen figyelembe kell venni,hogy mindenki jobban érzi,tudja,hogy saját neme milyen kényeztetést szeret,igényel,és ha azt felhasználva örömöt akar szerezni partnerének,könnyebb dolga van,mint más neművel.)

3.Elfogadod-e,hogy minden ember képes női,és férfi hormont termelni,s annak arányai,az akarat,és a viselkedés alapján változik.(Gondolj a szőrös-szakállas nőkre,a sima,szőrtelen,szokatlanul nagy mellű férfiakra!)

4.Milyen mértékben képes valaki megváltoztatni önmagát?(Ha félénk volt,megváltozhat-e bátorrá,belemenőssé?Erre tipikus,az ügynökök agymosási gyakorlata.Talán láttad a Carlos című filmet,amiben a terrorista Carlos ellen kiképezik a hasonmását.)

5.Önmagad megváltoztatásához van-e hatalmad,és ehhez milyen eszközöket,segítőt(ket)szükséges igénybe venni?

6.Lehetséges-e örökre,és a visszatérés veszélye nélkül megszabadulni valamilyen szokástól.(Pl. dohányzás,alkoholizmus,kleptománia,stb.)

7.Képes vagy-e a "szeretnék"halovány akarati szintről "AKAROK"szintre eljutni?(Dohányzás leszoktatói gyakorlatomban egyetlen páciensem szokott le,aki csupán szeretett volna leszokni,míg azok,akik valami ok miatt akartak leszokni,95%-ban leszoktak a kurzusaim alatt.)

47%!

A homoszexualitás NEM egy szokás, NEM egy folyamat és NEM egy olyan dolog amit meg lehet változtatni.

Egy olyan érzelmi és szexuális dolog, amit bármennyire is akarsz NEM TUDSZ megváltoztatni.

A melegek 98%-a megpróbálja, hidd el én is megpróbáltam.

UI: Nem volt semmi olyan élményem, aminek hatására "változtam" volna. Kisiskolás koromtól a fiúk érdekeltek, csak az nem ismertem fel, mert akkor még nem láttam olyan példát, hogy két fiú is együtt lehet, azt sem tudtam, hogy ilyen létezik. De közben meg már akkor szerelmes voltam egy srácba (kb elsős koromtól), csak nem értettem meg, hogy ez mit is jelent.

Nem értettem, hogy miért van az, hogy folyamatosan őt nézem és rá gondolok (hogy idézzem, az alsós osztályfőnököm: "minek nézed folyton, szerelmes vagy belé vagy mi?"), azt gondoltam, hogy ez egy tök más dolog.

De ahogy felnőttem és láttam, hogy ez egy létező dolog fokozatosan rájöttem arra, hogy igenis meleg vagyok.

Nyilván nem 1 nap alatt és éveken át próbáltam megváltozni, de nem ment.

56%-os szánalmas vagy a kérdezővel együtt!

Nem tudjátok elfogadni a tényt,hogy melegek vagytok!

Az életedből azt hozd ki,amit lehet,ne akarj olyan lenni,mint mások!

A családot miért csak úgy tudod elképzelni, hogy feleséged van, és közös biológiai gyermeketek?

Véleményem szerint egy család a feltétel nélküli szeretettől, szerelemtől és bizalomtól lesz család. Lehetsz maradéktalanul boldog az azonos nemű élettársaddal, egyikőtök pedig fogadhat örökbe egyedül álló férfiként, és közösen nevelitek a gyermeket. Csecsemőre sajnos nagyon kevés esély lesz, de ha igazán szeretnétek gyereket, tesztek korengedményt.

Egy ismerős leszbikus párnál pont ez a helyzet. 15 éve vannak együtt, egyikük 3 éve fogadott örökbe egy akkor 3 éves roma kislányt. Csodálatosak együtt, imádják egymást, sugárzik róluk a boldogság!