A melegek között miért elfogadott az össze-vissza dugás mindenkivel?

Szerintem a kérdésre a válasz valójában nagyon sokrétű és összetett, amire nem próbálkoznék meg válaszolni, maximum az egyik összetevőjére tudok rámutatni.

Mivel a melegség alapvetően nem elfogadott így kevésbé alakult ki kultúrája a felvilágosultságnak ezen a téren, ezért az oldal egy gócpontja lehet ezek kibeszélésének.

Másrészt ugyanígy társadalmi dolog.

Ha heteró vagy abban nősz fel, hogy a környezeted szinte beléd nevel egyfajta kultúrát.

"Mikor lesz barátnőd?" "A lányok szépek, szeretni kell őket."

Mindez és az ehhez hasonló társadalmi hagyományok beletesznek egyfajta kultúrált kerettendszerbe, holott a legtöbb kamaszfiú lehet, hogy csak a szexre hajtana, mint egy kis gép, de a hagyományok és a nevelés egyszerre tanítanak, kényszerítenek, és adnak akaratlanul is egyfajta érzelmi intelligenciát.

Ezért valamivel kultúráltabbak, más kérdés, hogy kis túlzással így is meg lehet nézni, mi zajlik heteró oldalról is.

Szóval én erre gondolok, de ennél valószínű összetettettebb és bonyolultabb.

Az első válaszoló nagyon jól leírta az okát.

Én még annyit tennék hozzá, hogy ugye mi melegek, társadalmi elnyomás alatt élünk. Hiszen a legtöbben rejtőzködünk, titkoljuk a kapcsolatunkat. Nem házasodhatunk. Igaz, bejegyzett élettársi kapcsolatra lehetőségünk van, de egy ilyen homofób, elmaradott országban nagyon kevesen élnek vele. Hiszen aki él vele, annak a melegsége gyakorlatilag hivatalosan nyilván van tartva. Emellett a családtagok sem mindig fogadják el 100%-ban a fiuk pasiját, vagy egyáltalán nem fogadják el. Vagyis egy meleg párkapcsolat könnyebben széteshet mint egy heteró, mivel nincs annyi "külső" dolog, ami összekösse azt a párt.

Heteróknál is előfordul krízishelyzet, amikor hajlanak a szakítás felé, ezt azonban nem tehetik meg úgy, hogy gondolnak egyet aztán másnap szétmennek, mivel ott a közös lakás, ott a házasság, amiből csak procedúrával lehet kilépni, ott vannak a közös gyerekek, ott vannak a szülők, a rokonok, akik szintén azt sugallják, hogy maradjanak együtt.

Melegeknél azonban ezek a tényezők nincsenek. Így ha egy fiú szakít a párjával, azt spontán megteheti, egyszerűen elköltözik onnan, nincs semmi hivatalos, ami összekötné őket, s a szülők sem rokkannak bele, ha a fiacskájuk szakít a pasijával.

Emiatt ritkák a hosszú kapcsolatok melegeknél, s ez az oka annak, hogy sokan (sajnos) csak a szexre hajtanak, mert úgy vannak vele, hogy ha már párjuk nincs, legalább ennyi jusson.

A heteroszexuálisoknál sem jobb a helyzet, ha ez vigasztal. Csak ugyebár ahogyan a melegek többsége nem vállalja magát, úgy a heteroszexuális személyek többsége sem vállalja kóbor kalandjait.

Rengeteg női panaszt hallottam már, hogy a pasik csak a szexre mennek, de heteroszexuális férfiaktól is hallottam már olyat, hogy abban a reményben ment el szórakozni, vagy ismerkedni, hogy már bekészített több óvszert, hátha lesz valami.

Egyébiránt, ha csak kíváncsiságból felregisztrálsz hasonló oldalakra, mint a planetrómeo, csak heteroszexuális központúsággal, akkor láthatod, hogy mind férfiak, mind nők 85%-a tartós, vagy alkalmi szexkapcsolatot keres. Ráadásul ahol engedélyezettek a +18-as képek, ott a felhasználók többségének profilja tele van intim képekkel.

Aki vágyik a párkapcsolatra, s hosszú idő elteltével sem kapja meg, s közben pedig környezete tele van heteroszexuális párokkal könnyen magába tud roskadni. Ilyenkor viszont könnyen belemehet egy alkalmi kapcsolatba is, mert arra a kis időre legalább nincs egyedül, vagy nem érzi magát egyedül.

Azok akik alkalmi partnert keresnek azok ésszerű,hogy minden lehetőséget megragadnak,hogy reklámozzák hogy ő nekik most és azonnal partnerre lenne szükségük.

Akik meg egy embernél állapodtak meg azok meg nem hirdetik,hogy "nézd,nekem van párom".

Ez a jelenség nem csak a melegeknél,hanem a heteróknál is megfigyelhető.

Ennek a fenoménnak kulturális okai vannak. Egyrészről, az azonos nemű párkapcsolatok rengeteg ideig nem voltak egyenrangúak a heteroszexuális párkapcsolatokkal.

Nagyjából a XII. század óta a melegeket az egyház tűzzel-vassal próbálta irtani, így állandó titkolózás közepette éltek. Ez az állandó titkolózás, a "gyors kis találkák", ahol rettegni kellett, hogy senki ne vegye őket észre, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy évszázadokon át a legtöbb homoszexuális kapcsolat csak a testi (és esetenként a szellemi / intellektuális) gyönyör szintjére redukálódott, de amolyan "igazi" párkapcsolat soha nem jöhetett létre, mert túlzottan nagy volt a lebukás veszélye. A "polgári" világban a melegeket szintén elutasítás és törvényi büntetés fogadta, a XX. században pedig betegnek tekintették őket, akiket meg kell gyógyítani. Ez ugyebár így volt a legtöbb helyen a XX. század második feléig.

Akkor jött egy fordulat és egyre több ország dekriminalizálta az egyneműek szexuális érintkezését. Csakhogy, a heteroszexuális társadalom nagyvonalúsága kb. idáig tartott; a mottó kb. az volt, hogy nem üldözünk titeket többé, de nem kaptok azonos jogot, örüljetek ennek is. És mi örültünk, és dacból nem is akartunk olyanok lenni, mint ők. A Papa-Mama-Gyerekek felállást meghagytuk a heteroknak, mi csak szeretkezni akartunk, szabadon, mert most már lehetett. Ez volt a 70-es évek, a szexuális forradalom korszaka.

Ha megfigyeled, a melegek jogai nagyjából a '90-es években kerültek előtérbe. Akkor indultak azok a mozgalmak, amelyek megpróbálták kivívni, hogy a meleg párok is alapíthassanak családot, házasodhassanak. Ennek az oka abban keresendő, hogy a '80-as években felütötte a fejét az AIDS járvány, ami az azt megelőző szexuális forradalom miatt prímán tudott terjedni a melegek között. A meleg társadalom megijedt ennél a járványnál (olvass el pár regényt, ami ebben a korban játszódik, mondjuk Paul Monette-től, vagy Larry Kramertől), és úgy döntött, hogy akkor szép lassan megvívja a maga harcát a hetero társadalommal; és mint látod, sok nyugati országban ma már a melegek is teljes jogú tagjai a társadalomnak.

A kérdésedre visszatérve: a melegkultúra szexcentrikussága egy több száz éves folyamat során alakult ki. Több száz év kulturális beidegződéseinek pedig idő kell, mire teljesen kikopnak. Már most jobb a helyzet, mint pl. a '70-es években volt, de kelleni fog még néhány évtized, mire ez a hiperszexualizált világunk megváltozik.

És ne felejtsd el, hogy ez megint más eset a fiataloknál: nagyjából 25 éves koráig minden fiatalnak (függetlenül attól, hogy hetero, vagy meleg) a szexen jár az esze. Ezt el kell fogadni, kortünet. De náluk esély van arra, hogy ha megismernek valakit, akivel letudják élni az életüket, akkor "normális" párkapcsolatot létesítsenek velük – a mai világ már lehetővé teszi ezt (még ha nem is feltétlenül Magyarországon).