A homoszexualitás, pszichés vagy genetikai torzulás?

Na, amikor ilyen alaptalanul gyűlölködő kommenteket olvasok eszembe jut, hogy milyen értelmes lény is az ember... Esküszöm, hogy inkább lennék valamilyen állat, mert ott senki sem bzizna le, nem kezdene el mocskolódni. Kussba lenne mindenki és a saját dolgával foglalkozna. Nem is értem, hogy egy magát heteroszexuálisnak valló ember miért foglalkozik a MELEGekkel... Vajon mennyire láthatja reálisan a dolgokat? Persze az, aki benne van, sem látja reálisan, de azért kicsit közelebb állhat a valósághoz a "belsősök" véleménye, mint egy "közesincshozzá-heteró"-e. Vagy lehet, hogy ott lappang benne a rossz nevelésből eltorzult bzeránsság?

Elkeserítő... rossz volt leírni ezt a mondatot.

Nem akarok ezen a bolygón élni...

Egy "csemege" azoknak, akik igyekszenek nem genetikus eredetűnek "beállítani" ezt a dolgot, pedig tuti inkább genetikai a 2/3-a, annak, hogy valaki nem a csajokra bukik !

" [link]

"""Az epigenetika, vagyis az, hogyan szabályozzák az ideiglenes kapcsolók, úgynevezett epigenetikus jelzések a génkifejeződést, a legújabb kutatás szerint a homoszexualitás kialakulásának egyik legfontosabb és eddig feltáratlan tényezője lehet."

A The Quarterly Review of Biology internetes kiadásában megjelent tanulmány szerint a nem-specifikus epigenetikus jelzések, amelyek normál esetben nem öröklődnek generációról-generációra, ezáltal „törlődnek”, homoszexualitáshoz vezethetnek, ha mégis elkerülik a törlődést, és apáról lányára, illetve anyáról fiára öröklődnek.

Evolúciós szempontból a homoszexualitás olyan jegy, amelynek nem szabadna kialakulnia és fennmaradnia a darwini természetes kiválasztódás elve alapján. Ennek ellenére a homoszexualitás számos kultúrában a férfiak és a nők között is gyakorinak számít. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a homoszexualitás családon belül öröklődhet, ezért a kutatók többsége úgy vélte, hogy a nemi irányultság genetikai eredetű. A genetikai összefüggést kutató vizsgálatoknak azonban eddig nem sikerült olyan gént azonosítaniuk, amely a homoszexualitásért lenne felelős.

A mostani kutatásban az amerikai National Institute for Mathematical and Biological Synthesis (NIMBioS) szakértői az evolúciós elméletet ötvözték a génkifejeződés és az androgénfüggő nemi fejlődés molekuláris szabályozásának legújabb felfedezéseivel, hogy olyan biológiai és matematikai modellt hozzanak létre, amely az epigenetika homoszexualitásban játszott szerepét ábrázolja.

Az epigenetikus jelzések a génekhez kapcsolódó plusz információrétegek, amelyek a gének kifejeződését szabályozzák. A gének tulajdonképpen az utasításokat hordozzák, az epigenetikus jelzések pedig azt irányítják, hogyan kell ezeket az utasításokat végrehajtani: mikor, hol és hogyan kell kifejeződnie a géneknek a fejlődés során. Az epigenetikus jelek általában minden generációban megújulnak, de a közelmúltban kiderült, hogy néha mégis átöröklődhetnek egyik nemzedékről a másikra, ami hozzájárulhat a hasonlóság kialakulásához a rokonok között, ami a közös gének hatásához hasonlít.

A korai magzati fejlődés során létrejövő nemspecifikus epigenetikus jelzések védik mindkét nemet a tesztoszteron jelentős természetes variációjától, ami a későbbi magzati fejlődés során következik be. Ez akadályozza meg, hogy a lány magzatok férfiassá váljanak szokatlanul magas tesztoszteronszint esetén, illetve fordítva. Amikor azonban ezek az epigenetikus jelzések átöröklődnek az apáról lányára vagy anyáról fiára, fordított hatást válthatnak ki, vagyis a fiúkban bizonyos jegyek nőiessé, a lányokban pedig férfiassá válhatnak.

Sergey Gavrilets, a tanulmány társszerzője azt is elmondta, a matematikai modell kimutatta, hogy az ezeket az epigenetikus jelzéseket kódoló gének könnyen terjedhetnek a népességben, mert mindig növelik a szülő „fittségét”, ugyanakkor csak ritkán kerülik el a törlődést és csökkentik az utód „fittségét”. Gavrilets szerint a generációról generációra átörökített szexuálisan ellentétes epigenetikus jelzések okozhatják a legvalószínűbb evolúciós mechanizmust az emberi homoszexualitás kialakulásának hátterében.

A kutatásról a MediPress számolt be.""