Az emberek itthon miért kezelik ilyen negatívan a GayPride-ot?

talán azért mert ez nem természetes ne haragudj meg érte de ez van.

Am a 93%osnál a pont.

1995 óta van Magyarországon melegfelvonulás, emlékeim szerint 2007-ig semmi probléma nem volt. 2006-ban jött az őszödi böszmeség, majd október 23-a, amikor is rájött a mélyen tisztelt szélsőjobbos csőcselék, hogy bandába verődve lehet itt erőszakoskodni, törni-zúzni is ám, és hát mivel a rendőrök lőnek, a böszme meg nem mond le, ki máson is lehetne leverni az ország gondját-baját, mint azokon, akik nyugat-európai módra merészelik élvezni a szabadságjogaikat. Azóta van szükség kordonra meg útlezárásra, nem a melegfelvonulás miatt, hanem a csőcselék miatt.

Szintén 2006-ra datálható, hogy az átlagembernek is egyértelművé vált, sz*rban van az ország, a nyugat-európai felzárkózás, a regionális vezető szerep álma szertefoszlott. És hát ahogy ilyenkor lenni szokott, a szélsőjobb került pozícióba, amely az addigi politikai elit mérsékelt ostorozása mellett (naná, hogy nem vitték túlzásba, azt remélték, hogy pár éven belül ők lesznek az "ostoroznivalók") tiszta, jól körülhatárolt ellenségképeket kínált az elkeseredett tömegnek. Politikai tőkét kovácsoltak a homofóbiából, így polarizálva az országot a kérdésben. Ma már az is fújol a melegfelvonulásra, aki 2007 előtt még csak nem is hallott róla.

Úgyhogy ha engem kérdezel, jólét és politikai stabilitás kérdése az egész. 2006 óta ezen a téren erős jóindulattal is legfeljebb stagnál az ország. Eközben a jelenlegi kormányunk a Vatikánhoz dörgölődik dicséretért a nők és a melegek szabadságjogainak megnyirbálása miatt, de a politikai diskurzus része még a zsebnáciknak a demokrácia legalapvetőbb elveit semmibe vevő törvényjavaslata is, amivel a szólásszabadságot kívánják elvenni a melegektől.

Úgyhogy így áll a politikai helyzet ma Magyarországon. És ahogy ezt a kormányt elnézem, javulni nem fog a helyzet egyhamar, romlani esetleg. Csodálkozol, hogy a homofóbok nyeregben érzik magukat?

Jó kérdés. Megpróbálom összeszedni, miért nem úgy gondolkodnak erről a magyarok, mint a nyugatiak.

Először is, nálunk szegényebbek az emberek, márpedig a szegények között általában élesebbek az előítéletek is. Ha nincsenek anyagi gondjaid, akkor viszonylag könnyen tudsz hinni a világbékében, viszont ha állandóan versenyben érzed magad, akkor hajlamos vagy inkább harciasak felfogni a világot, különböző csoportok és kultúrák között. Ebből a szempontból a Pride egy eléggé fura kisebbségi csoport tüntetése több lehetőségért, ami nyilván a te lehetőségeid rovására megy. Hiszen minden tapasztalatod amellett szól, hogy neked is alig jut, miért lenne ez más?

Másrészt nálunk nincs ennek hagyománya. A hetvenes években úgy legalizálták a homoszexualitást, hogy nem voltak előtte nagyobb tüntetések. A Pride üzenete itt nem világos. Az emberek azt hiszik, ezek tüntetések, vagy demonstrációk, mint a Békemenet, nem pedig parádék. Nincs is olyan tömeg, akiket megmozgatna, alig valaki mer kimenni, ez így senkit sem emlékeztet a riói karneválra.

Az is igaz, hogy a szervezők nem mindig tettek meg mindent a botrányok ellen, voltak erős túlzások. Pl. a rózsaszín bibliás... Ez külföldön, ahol az alapvető hozzáállás békés, talán apró hibának tűnik egy amúgy jó rendezvények, itt viszont az embereknek ez ugrik be elsőre.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon elég erős a keresztény szellem. Még az állami ünnepeink nagy része is egyházi ünnepre épül. Ez főleg azért van, mert 1989 előtt kommunista diktatúra volt, így nem nagyon lehetett a vallásról beszélni. 45 előtt meg egy keresztény-nemzeti rendszer volt, ami egyfajta nosztalgiaként végig benne élhetett az emberekben, évtizedek hallgatása alatt. Így az is egy kicsit keresztényként gondolkodik, aki sose jár templomba. Márpedig a vallás elítéli a homoszexualitást.

És a férfiképpel is baj van. A férfiak számára egy nagyon fontos dolog a homoszexualitás ellenzése. Még egy olyan társaságban is, ahol mindenki heteró, hetente többször előkerül ez a téma. Aki kicsit is elfogadóbb lenne, azt a többiek rögtön megvádolják azzal, hogy talán érintett. A férfi és a homoszexuális fogalmak ellentétben állnak egymással, így képzelik el. Egy amúgy férfiatlan férfi is nagyon könnyen talál ebben önigazolást: "igaz, hogy egy kudarc az életem, nem kellek a nőknek, de legalább nem vagyok ..." Minél több sikertelen férfi van, annál valószínűbb a homoszexualitás ellenzése.

És akkor most menjenek ki ünnepelni? Vagy vágjanak hozzá jó képet? EZEKNEK?

Szóval nem csoda, hogy nálunk nem olyan pozitív a fogadtatás.

nem írtam, hogy értek a genetikához, de azt mindenki tudja, hogy ha valaki melegnek születik az mindenképpen meleg lesz, nem nevelés kérdése, hanem beleégetett genetikai kód eredménye! Ha másra nevelik akkor is meleg lesz! Ha nem 20 évesen tör ki belőle akkor 30-40 évesen mikor már belekényszerítették egy nemkívánt házasságba, és sajnos lehet magán erőt véve gyermeket is nemzett, ami nagyon nem jó! Válás lesz a vége úgyis...

Ezt a dolgot nem támogatom, régen csinálták ezt, hogy a nyomás és szigor miatt aki meleg volt, az sem mert melegként élni, hanem kényszerből családot alapított, miközben az egésztől undorodott, mert nem kívánta a feleségét, számos ilyen példa volt, és sok válás volt emiatt.

Amúgy mi van mit próbáljak meg?