A hármasozás valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a párkapcsolatban ne laposodjon el a szex és hosszútávon is kívánjuk a párunkat?

Ez a hármas dolog inkább a pornóban működik. Nem mondom hogy lehetetlen, csak elég bonyolult összehozni, arra meg nincs idő és kapacitás, hogy heti szinten összehozza az ember.

Ami viszont teljesen jól működik, az a nyílt kapcsolat.

Minden kapcsolat más és az ellaposodásnak is több oka lehet. Nálunk a fiam betegsége (epilepszia) miatt háttérbe szorult, ami teljesen érthető. De egy idő után muszály vissza térni a való életbe.

Én a nő vagyok a nyitottabb, perverzebb. Intim fotókat küldtem a férjemnek amíg dolgozott ezzel nagyon felhuztam mire hazajött. Kipróbáltuk új dolgokat játékszerek, anál, lightos BDSM. Most újra jól működik minden van vágy, szenvedély.

Nekünk a hármas nem fér bele a kapcsolatunkba.

"Sokan mondják, hogy az ember alapvetően nem monogám faj."

Igen. És mindig azok mondják, akik nem képesek monogámiára, akiket hajt a vérük. Kell valami magyarázat, amivel megnyugtathatják magukat, hogy nem bennük van a "hiba". (Nem hiba, én nem tartom annak.) Kell a megerősítés, amitől megnyugszik a lelkük, hogy nem csak ők vágynak másokra a párjuk mellett, hanem mások is. Soha nem azokat hozzák fel példának, akik monogám kapcsolatban élnek, hanem azokat, akik hozzájuk hasonlóan félrelépnek vagy akik a hármasozás felé is nyitnának. Önfelmentés. "Nem csak én vágyok rá, hanem mások is." "Nem csak én csinálom, hanem sokan mások is."

"Erre bizonyíték a sok megcsalás, a kapcsolatok ellaposodása, stb."

Ez nem arra bizonyíték, hogy az ember nem monogám faj, hanem arra, hogy vannak olyan emberek (sokan), akik nem képesek a monogámiára, hűségre, a problémák megoldására, ezért megcsalják a párjukat. De ugyanilyen sokan vannak azok is, akik monogámia pártiak.

"A hármasozás valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a párkapcsolatban ne laposodjon el a szex és hosszútávon is kívánjuk a párunkat?"

Azt nem tudom (mert nincs ilyen tapasztalatom), hogy a hármasozás hozzájárulhat-e ahhoz, hogy ne laposodjon el egy párkapcsolat. De hogy nem ez az egyetlen módja és nem ez az egyetlen lehetőség arra, hogy ne laposodjon el egy párkapcsolat, abban ezer százalékban biztos vagyok!!!

"Kivédhető ez azzal, ha a pár nyit egy harmadik felé, ezáltal megadva a másik félnek az újdonságot?" 5%-ban igen, 95%-ban meg nem. Újdonságot pedig nem csak harmadik fél bevonása jelenthet. Millióféleképpen lehet újdonságot csempészni mind a kapcsolatba, mind a szexbe 10 év után is olyan módon, hogy nem feltétlenül van szükség harmadik személyre. Változatos helyszín, szerepjátékok, kellékek, eszközök, pózok, technikák, stb. Kreativitás! Miért mindig a harmadik személy bevonása jut eszébe először mindenkinek, ha újítani akarnak? Egy csomó más dologgal lehet újítani.

"Ez megerősítheti a két fél közötti köteléket? Természetesen csak akkor, ha két érett személyről van szó, akik maximálisan szeretik egymást és megbíznak egymásban." 5%-ban igen, 95%-ban nem. Mégpedig azért, mert mindenki azt gondolja magáról, hogy ő aztán mennyire nagyon érett személyiség és mennyire maximálisan szereti a párját. Egy darabig még működik is a dolog, aztán menet közben derül ki, hogy hoppá, mégiscsak felüti a fejét a zöldszemű szörny. (Féltékenység.) A Józsi miért nem úgy nyúl a páromhoz, ahogy hozzám szokott? A Pista miért néz másképp a Bélára, mint rám? A Ferivel jobban érzem magam szex közben, mint a párommal, most hogy mondjam meg ezt a páromnak? A Lajos kezd érezni valamit az Ernő iránt, most mit tegyek? El fogom veszíteni a páromat? Alig van olyan pár, akiknek "megoldás" lehet a hármasozás. Sőt, szerintem nem is szabad megoldásként tekinteni a hármasozásra, mint valamilyen probléma megoldási lehetőségére. És szerintem az sem igaz (ezért nyugodtan meg lehet kövezni), hogy azokban a kapcsolatokban jön elő a hármasozás, ahol maximális tisztelet, szeretet és szerelem van, illetve kellő intelligencia a szituáció kezeléséhez. Szerintem ahol kölcsönös a szerelem, ott nincs hármasozás. Szerintem az igazi, őszinte, mély szerelem érzése kizárja ennek a lehetőségét. Kíváncsi lennék, ha belelátnék a hármasozó kapcsolatokban élők lelkének a leges-legmélyébe, hányan mondanák azt, hogy ők fülig szerelmesek a párjukba (de őszintén!) és nem zavarja őket az, ha a szerelmüket más d.gja éppen. Szerintem ez nem szerelem. A hűség viszont FEJBEN dől el. Hiába magyarázza bárki bármilyen elmélettel, pl. hogy "az ember alapvetően nem monogám faj", "jajj ját a férfiak ilyenek, szükségük van szexre, lehetőleg minél többre és minél több emberrel" stb. Ezek csak kifogások. Mentség arra, hogy miért nem vagyok hűséges.

8,

Több mint 10 éve élek (monogám) kapcsolatban, közelítjük a 15-öt. Nem állítom, hogy ez idő alatt szünet nélkül végig fülig szerelmes voltam vagy vagyok a páromba. De azt állítom, hogy szerelemből jöttünk össze és a megismerkedésünk pillanatától kezdve a hetedik évig(!) folyamatosan csak nőtt és nőtt az iránta érzett szerelmem! A hetedik évben éreztem azt, hogy ha 100%-ról indultunk, akkor most kb. 1500%-nál járunk, mert úgy belezúgtunk egymásba, mint az atom. Éveken keresztül tartott ez a meredeken felfelé ívelő szakasz, a hetedik évtől a tizedikig tartott a csúcspontján. Utána kezdett el nagyon-nagyon lassan enyhülni, változni, átalakulni valami nagyon mély dologgá, valami nagyon mély elköteleződésé a történet. A közel 15 év alatt egyetlen egyszer sem jutott eszünkbe a hármasozás vagy hogy nekünk bárkire is szükségünk lehet egymáson kívül. Nem állítom azt, hogy most is annyira egymásba vagyunk zúgva, mint amikor a csúcsponton jártunk, a hetedik - tizedik év között. De tuti, hogy furán néznénk egymásra, ha valamelyikőnk bedobná az ötletet, hogy ő mással is szívesen dugna már egy jót. Az ellaposodó kapcsolatokról meg csak annyit, hogy mi 15 év alatt se jutottunk idáig. A mai napig olyan hihetetlen jókat szexelünk, mint a kapcsolat legelején. Tök változatos és kreatív a szexuális életünk. Mindig van valami új ötletünk, amit még ki szeretnénk próbálni egymással. Ezzel szemben itt a gyakorin is meg más fórumokon is mindig az tűnik fel és azt furcsállom a legjobban, amikor 1-2 éves kapcsolatokban már a hármasozás lehetőségét keresik, hogy kit kéne még bevonni, hogy izgalmasabb legyen és ne unjanak egymásra. Hogy tudnak alig 1-2 éves kapcsolatok ennyire ellaposodni és unalmassá válni??? Ráadásul ilyen tömeges mértékben, ilyen nagy arányban? Ha valaki idáig eljut, akkor valamit nagyon nem jól csinálnak. Akkor az a kapcsolat nem szerelem kapcsolat volt az elejétől kezdve, hanem nagyobb valószínűséggel inkább fizikai vonzalmon alapuló fellángolás. Mi 10 éven keresztül úgy egymásba voltunk zuhanva, mint ló a gödörbe. És még most is sokszor van olyan időszak vagy olyan pillanat, amikor ugyanezt érzem. El nem tudnám képzelni, hogy mással szexel. Vagy hogy én mással szexeljek. És ő is ugyanezt érzi velem kapcsolatban. Valahogy én nagyon nem értem ezt az ellaposodó kapcsolat dolgot. Ha egy kapcsolat eljut odáig, az már nem szerelem. Ott már valami nagyon nem jól működik. A kémiának már annyi.

Akkor mondom máshogy, magadról beszélsz, az ok. De ez nem általános jelenség. Nem tudom milyen arány, de legyen 1000-ből 1 olyan, hogy 15 éven keresztül lángolás van, és ezt szerintem te is nagyon-nagyon jól tudod, kell hogy tudjad, ha nem egy aranykalitkában élsz, hanem egész életed során volt rálátásod a környezeted életére.

Szóval azt akarom mondani, tök oké, ha nektek nem kell senki más már soha, DE nem mindenki ugyan olyan mint te, és a párod, nem mindenkinek ugyan azok a szexuális normái, érzelemvilága, szocializációja, mint neked, és én nem gondolom, hogy a kötődés mértékét mindenféleképpen a monogámia mutatja 100% pontossággal, ez szerintem nem egy-egy kapcsolatban van. Az tök jó hogy nektek így jó, de azt is fogadjuk el, hogy másiknak lehet máshogy is jó egy kapcsolat. A probléma ott van persze, ha féltékenység van és harag emiatt. Leírtad, hogy te tuti ilyeneket éreznél, rendben, DE nem kell azt gondolni, hogy minden ember a világon ugyan úgy működik mint te.