Hogy bújtatok elő és milyen következményei voltak?

Egy nagyon közeli rokonunkkal történt:

A pasas házas volt 2 gyerekkel, cége volt, tök gazdagok, jól éltek addig, amíg a feleség rajta nem kapta a férjét egy pasassal fényes nappal az otthonukban. A pasas volt a cég társtulajdonosa egyébként és a viszonyuk 20! éve tartott a nő háta mögött. A nő válni akart, de a pasas nem engedte, mert felezni kellett volna a vagyont, szóval most úgy vannak, hogy a telkükön felhúztak egy vendégházat, ott él a nő és kvázi azt csinál, amit akar, a pasas meg beköltöztette a pasiját a másik házba, ahol együtt élnek, mint egy pár. A pasas fia teljes mértékben támogatja az apját, szerintem tudott is a dologról, a lánya viszont nem beszél vele emiatt, mert szerinte is betegség. Ez elég durván szenzációnak számít falun, mindenki erről beszélt anno.

Szóval szerintem ha valaki meleg ne nősüljön már meg.

Egyébként az én családom is ultrakonzervatív, már az baj volt, ha lila pólót vettem fel, mert milyen bųzis már. Szóval lévén, hogy búza vagyok én is, elhúztam se szó se beszéd külföldre és nem tartok velük kapcsolatot. Sose fogok nekik coming outolni, meg sem érdemlik, hogy tudják, ha már olyan ostobák, hogy nem veszik észre a saját gyerekükön, hogy valami van. Nekem nem hiányzik ez a megfelelési kényszer, meg az örökös félelem, hogy jaj nem merek ismerkedni, mert mi lesz ha anyámék megtudják. 32/f

Itthon lebuktam. :D Pornó. :D Volt egy-két feszült beszélgetés, de szerencsére nem azért, mert zavarta volna őket, hanem azért, mert nem mondtam el. Tehát teljesen jól fogadta a család.

A gimiben végig titkoltam, mivel koleszos voltam, és ha kiderült volna, annak lettek volna következményei. Mármost ez a titkolózás engem teljesen felőrölt. Így egyetemre már úgy jöttem, hogy ha beledöglök, akkor is nyíltan vállalni fogom, mert a titkolózásnál az is jobb, ha napi szinten vernek (átéltem mindkettőt, tudok nyilatkozni). Életem legjobb döntése volt vállalni magam.

Én leszbikus vagyok, látom az előttem szólók mind srácok, remélem nem baj ha én is írok ><

Itthon titkolnom kell, a szüleim nem elfogadóak, apám szerint a homoszexualitás betegség amit kezelni kell. Csak a bátyám tud erről, ő abszolút támogató. Emellett a pszichológusomnak mondtam el, ő is próbál segíteni megbirkózni azzal a durva stresszel amit a bujkálá okoz. Illetve még egy kolléganőmnek mondtam el aki úgy tűnik elég megbízható ehhez, ő jól fogadta.

De nagyban nem merném felvállalni magam, túlságosan félek. Úgyhogy srácok itt előttem, akik felvállaltátok magatokat, hát le a kalappal előttetek! Remélem egyszer én is leszek olyan bátor és erős mint ti :)