Az én látásmódom torz, vagy mások is vannak így?

A külső és a belső harmóniája? Ha jól értem ez a kérdés lényege.

Lehet ilyen, de ritka. Én szakállas vagyok 17! éves korom óta. Azaz, 50! éve! Ezt senki kedvéért nem adom fel! A belsőm ennek ellenére egy érző szívet takar, ráadásul beszélgetni is lehet velem az agysebészet és az atomfizika témakörét kivéve. A testalkatom nem sportos, csak átlagos. Minden erőfeszítés nélkül tartom a súlyomat a gimi óta. Ez 70, 75 kg, ami nekem megfelel. Soha senkinek nem akartam, és nem akarok megfelelni. Ezt mindenkinek csak ajánlani tudom, ha nem akar önmagával szembekerülni.

Pontosan ugyanezt tapasztalom. Tok sok sráccal tok jól el tudok beszélni, értelmesek, rendesek, de egyszerűen egyáltalán nem vonzódom hozzájuk.

Aztán ott van néhány srác, aki nagyon bejönne, de vagy komolytalan, vagy csak szexuális témákról akár beszélni, vagy pedig vissza sem ír...

És ne mondjátok, hogy csak a külső számít a kérdezőnek! Csak azt keresi, mint a legtöbben: egy srácot, aki külsőleg és a belső tulajdonsagai alapján is szimpatikus neki. Valóban hosszú távon sokkal fontosabb a belső, de ne hazudjunk már saját magunknak, hogy azért mégis egy olyanra vágyunk, aki külsőjével is megindít bennünk valamit.

Na de ilyen még én sem találtam sosem, aki értelmes, jól és néz ki, és még be is jövök neki...

Ezzel a problémával én is rendszeresen találkozom. Csak mellette meg nem tartom elég jónak magam azokhoz, akik tetszenek, Rondának tartok magam és úgy érzem hogy ez így is fog maradni. Megtalálnak 3asra, barátság extrákra, kalandra, de az hogy egy párt találjak... Esélytelen.

19/F