Más is érzett hasonlót coming out után?

Bő 3 éve mondtam el szüleimnek -akik akkor már külön éltek saját párral, ill. én az egyikőjükkel,- és éreztem hogy egyszerre kell nekik elmondani, mert ha csak az egyiküknek mondom el, akkor később a másikukhoz nem lesz lelki erőm. Elmondtam, autóztam egyet ismét, elmondtam. Fura volt reggel úgy felkelni hogy akkor most ez van, először reggelizünk együtt úgy hogy tudják.

Egy évig nem is beszéltünk az egészről, nem mintha kerülgettük volna a témát látványosan, de így volt. Engem ez azért zavart, és újra fel akartam hozni, és basszus.. ugyan olyan nehezen hoztam fel a témát. Azzal a szándékkal hogy a tágabb családnak is elmondanám - hogy megtörjem az ő vállukra nehezedő titkolózást. Nagyon kimerített lelkileg mikor egy napon belül még háromszor emiatt előálltam és felvezettem a témát, hogy végre túl legyek azon is és most még van olyan a környezetemben aki nem tudja de már egy életre meguntam ezt. Nem arra vagyunk berendezkedve - csak azért mert melegek vagyunk - hogy mindenki elé oda álljunk és kitegyük magunkat a másik jóváhagyásának. Én ezzel ezt elengedtem, mindenki mostantól úgy tudja meg ahogy megtudja, tojok rá.

Őszintén, csak a szüleim reakciója számít -már túlságosan is-, többé-kevésbé el is megy ahogy reagáltak, de utólag volt egy olyan változás bennem, hogy amennyire rosszul éreztem magam hogy nekik ez most milyen nehéz s most nekem kell megértőt játszani- ezt az érzést elmulasztotta számomra az, hogy nem vagyok megelégedve a jelenlegi hozzáállásukkal - úgy érzem nem érdemes ennyire lelkiismeretfurdalást éreznem amiatt, mert az utólagos reakciójukkal ezt nem érdemelték ki. Durván hangzik de lelkileg így vagyok vele. Ennyit az érzelmi részéről az esetemben.

Vannak korombeli barátok, tök jól és lazán lehet velük erről dumálni. És valahogy megtanulni elengedni azt, hogy nem tudsz már tizenéveket várni, hogy más is jól álljon hozzá - legyen azok a szüleid -, végül is ezért mondtad el, mert elég volt a várakozásból a semmiért. Persze erre lelkileg azért fel kell erősödni, hogy legalább saját magadban biztos légy. Gratula utólag!