Szerelem nélkül lehet kapcsolat? Hasonló tapasztalat?

Vagy idővel kialakul az igaz érzés és megerősödik, ami a testi, lelki és szellemi vonzódásból származik. Általában introvertált és/vagy mentális emberek szoktak ilyenen kattogni, akik magukban is bizonytalanok.

Amúgy meg, mi ez a szerelem maszlag, tiszta tini kategória. Aki pillangókra vár a gyomrában az rossz irányban keresgél. Abból vannak a legnagyobb csalódások.

Azt azért meg kell várni, illetve tenni kell érte. Mint tudjuk: kettőn áll a vásár.

A középkorban és az után is voltak olyan párok, akiket összeboronáltak, s mégis megszerették egymást. Például megkapó az angol II. Mária (ur. 1689-1694) és férje, III. Vilmos (holland) kapcsolata. A nyelvi, kulturális és fizikai eltérések ellenére nem csak megszerették egymást, de Anglia egyik legjobb uralkodó-párosa lettek. (Részletesen erről a Rubicon idei, októberi számában olvashatsz, de ha nem találod a neten vagy a könyvtárban, írj egy privát üzenetet!)

A kérdésed számomra kicsit fura, mert ha körülnézel, láthatod, hogy csak ennek az országnak a lakói szerintem legalább a fele él olyan (talán nem bántalmazó) házasságban, melyben csak egymás mellett léteznek.

Csak a saját családomban körülnézve: általában nem beszélgetnek egymással, azt persze tudják, ki miért, merre járt, mit csinált, mi volt a tévében (mondjuk ezt kisebb helyeken a szomszédtól is megtudják, nem kell hozzá feltétlenül a házastárs válasza :-D ).

A nagymamám például az 55. házassági évfordulójukon jelentette be ünnepélyesen, hogy válni akar. Három és fél év múlva a nagyapám megőrült - nem ettől a bejelentéstől, hanem az együtt töltött 58 és fél év miatt/alatt.

Volt egy hosszú kapcsolatom, amelyben - nyilván - a lángoló szerelem elmúlt egy pár év alatt. Viszont rengeteget utaztunk, sok-sok közös élményt, új családtagokat szereztünk. Ő nyolc év után annyit mondott, hogy "elég volt a barátságból" (neki ennyit jelentett a dolog), s elhagyott egy fiatalabbért (továbbra is meleg kategória).

Azóta is jóban vagyok a családjával, csinálunk együtt programokat, mi több: az ő lakásukban is lakom.

Summa summarum: a szerelem lehet, hogy elmúlik, a szeretet soha, és ez nem üres frázis szerintem.

Utolsó nem semmi meleg vagy...Ott lakni annál,aki elhagy?

Mindegy hány év után,mennyi szép emlék...ezt elhiszem. De gyomor kellene hozzá.

Sosem tudnék egy perccel sem tovább lenni azzal,aki szakít, vagy elhagy.Látni sem akarnám,nemhogy a közelében lenni.

Egyébként a szerelem több gyötrelmet okoz az emberek életében,mint sokan hinnék....

Viszont csak úgy élni valakivel,az nem kapcsolat.Bárminek is hívja valaki.

5-ösnek, megnyugtatásképpen:

Bocsánat, nem fogalmaztam egyértelműen, a válaszom utolsó előtti mondatának javított verziója a következő:

"Azóta is jóban vagyok mindenkivel a családja minden, még élő tagjával. Közös programokat csinálunk, s mi több: az ő lakásukban is lakom."

Az exemmel tavaly júniusban találkoztam utoljára, azóta nehéz is lett volna, mivel nem jött haza. Többezer kilométerre él innen, így nem is tudnék vele / velük lakni, s a fejemben sem fordulna meg egy ilyen ötlet.

De attól a többiekkel azért jóban vagyunk, mint látod! :-D