Miért találnak ki egyesek ilyen magyarázkodást?

Ennél vannak cifrábbak is...egész könyvet tudnék írni.

Egy példa : " Bezárt az öcsém, nem tudtam kijönni a lakásból ..."

Az ilyen emberek nem érik meg hogy 1percig is gondolkozz rajtuk, haladj tovább.

Van hogy valójában lánnyal ismerkedsz, teljesen más korú emberrel, nem az ő képeit adja,

Pesten jelzi magát miközben pl. Miskolci, csak unatkozik és így beszélget másokkal, soha senkivel nem találkozik mert házas-barátnője van és így éli ki magát, ezek mind mindennaposak és nem tudható kivel beszélgetsz a másik oldalon.

Engedd el.

Ne irj neki.

Sztem o sem.fog.

Par nap utan meg offold.

A szegény exemet még mindig sajnálom, 5 év távlatából is: először elaludtam, s az Urániánál (nem) találkoztunk, mert elaludtam.

Második találkozónk a Lukács Fürdőben lett volna, ahol anyámmal és a bolgár barátnőjével futottam össze. Zárásig tartó ultizás lett a vége, de az akkor leendő barátom nem talált meg, pedig az összes úszómestert megkérdezte.

Utána persze találkoztunk, s 3 évig együtt is voltunk.

Mert az ember lelkének könnyebb, ha a másikat hibáztatja, mint belátni azt, hogy "sz.r vagyok valamiben".

Mint az általános iskolában: Nem azért kaptam 1-est matekból, mert hülye vagyok belőle mint a segg, hanem a köcsög tanár volt genyó velem, rám szállt. --> Sokkal könnyebb mindig mást hibáztatni, mint önmagunkban keresni a hibát és belátni, hogy nem vagyunk tökéletesek. Senki sem szeret ráébredni arra, hogy bizony én is éppolyan elcseszett vagyok, mint akikről azt gondolom, hogy mennyire elcseszettek. Ez nem túl jó érzés.