Mik lennétek inkább, impotensek, vagy hommancsok?

Hómancs? A macska a Stuart Little kisegér filmből? Jah hát mondjuk igen, inkább lennék egy kissé undok macska, mint impotens :D mondták már amúgyis hogy olyan vagyok, mint egy macska :D nyauuu :P

(olyan gyerekes, szánalmas amikor valaki azt se bírja kiírni, hogy homoszexuális, vagy meleg, hanem

helyette hommancsozik, homokozik stb. Komolyan inkább mondd, hogy bu_zi, akkor kevésbbé égeted le magad)

Én ismerem a kérdezőt, sajnos egy antiszociális impotens...aki elégedetlen a kis életével... és biztosan emiatt frusztrált, én azért 31 évesen több dolgot is elértem melegként, szóval ez nem hatott ki rám negatívan, bár tény, hogy nem volt nekem se egyenes út a karrier vagy tanulmányok tekintetében... de végül csak megtalálom a nekem való utat... melegségemtől függetlenül. Az, hogy apám mit gondolna, aki 15 éves koromba meghalt, ha még élne? Jó kérdés... valószínű egy ideig mosolyszünet lett volna közöttünk, és mai fejjel azt gondolom, más LMBTQI közösséghez tartozó gyereket felnevelve, hogy ez egy gyász folyamat és azonnali elfogadás ritkán jön össze, még az olyan szülőknél is, ahol mondjuk elsőre pozitívan reagáltak, az nem jelenti azt, hogy ők ne vívódnának egymás közt vagy magukban.. de hidd el kérdező mivel privátban beszéltem veled, hogy apám azért büszke lenne rám a melegségem ellenére is,hogy a szülőhazájának a legrégebbi alapítású egyetemére a Krakkóban található Jagelló Egyetemére jártam, minthogy arra is, hogy Debreceni Egyetemre, majd ELTE-re is felvettek, plusz azt, hogy azt tanulom ami érdekel, meg hogy vannak barátaim.

Az, hogy meg már általános és középiskolából nem mindenkivel tartom szorosan a kapcsolatot, arra is tudok magyarázatot adni, az általános iskolás osztálytársaim egy része elköltözött, van aki öngyilkos lett, középiskolás osztálytársakkal is hasonló a helyzet, plusz más pályára mentek, van aki szakmunkás képzőbe ment, csak mondjuk én 2 év után rájöttem, hogy ez nem az én utam és különbözetivel átmentem szakközépiskolai osztályba, ahol érettségit tudtam szerezni, azután meg érettségi után meg gondolom nem jártunk össze kávézni vagy teázni havi szinten, mindenkinek meg volt a maga dolga... van aki családot alapított, van aki nem.

Amellett 3 heteró bátyámnak sincs könnyű dolga, az első unoka is most születik meg a családban, és úgy családot elnézve, meg szűkebb-tágabb környezetemet elnézve senkinek se könnyű az ismerkedés a mai világban...

Én mivel meleg vagyok, nem érzek már akkora nyomást, mint mikor hittanra jártam, sőt úgy gondolom, hogy nem feltétlenül kell melegként gyereket vállalni, lehetek egy támogató nagybácsi is, úgy,hogy közben lesz egy jó és szerető társam.

#16

Fel lett téve egy egyszerű kérdés és ahelyett, hogy válaszolnál rá, kisregényt írsz az életedről. Te legalább annyira antiszociális vagy, mint a kérdező.

17-es a kérdezőt ismerem, és nem-nem vagyok antiszociális, bár sok emberre rá lehet húzni ezt a kategóriát... antiszociális személyiség zavarban az szenved, akinek nincsenek érzelmei, így bűntudata se, nekem vannak, sőt túlérzékeny is vagyok, amit lepleznem kell... én inkább introvertáltnak mondanám magam, a kérdező kérdésére nehéz jó választ adni, úgy hogy privátban kifejtette életét...

Ezzel szemben bármennyire is nyomorúságosnak tűnhet egy heteró szemében egy meleg pasi élete, én jól érzem magam, egy jó ideje már nem okoz frusztrációt...