Meleg srácok,lányok szoktatok szorongani még a másságotok miatt? Illetve ha már nem, mikor múlt el?

Nem szoktam, nő, 30+.

Akkor múlt el, amikor elfogadtam magam.

Nagyon ritkán, de le kell szarni másokat teljesen. Akkor elmúlik. Magaddal legyél kibékülve. :) Saját boldogságod a fontos, illetve akivel megosztod.

26/F

Amikor valami új helyre megyek, ahol nem ismernek, picit mindig szorongok, vajon kinek, mikor, hogyan mondjam el stb ;de általában pár beszélgetésből úgyis lejön, és nem szokott belőle semmi probléma lenni. Megszoktam, hogy sokszor kell utalgatnom a másságomra, mert eléggé nőies vagyok és nem levágós. Más szempontból egyáltalán nem szokott frusztrálni a másságom, és nekem is akkor múlt el, mikor elfogadtam magamat és a számomra fontos emberek is elfogadtak.

21/N

Múlt héten voltam egy állásinterjún.

Ott kérdeztek rólam, hát meséltem, magamról és a páromról is, szerintem engem fognak felvenni...

Viszont a páromra férfiként reagáltak, hiszen nevet/nemet nem mondtam nekik. Csak hogy mivel foglalkozik stb..

Nagyon érdekelte őket.

Amiatt valóban szorongok, (hiszen azóta értesítettek, hogy kipróbálnának engem próbanapon), hogy talán le kell majd tagadnom a párom mondván szakítottunk, vagy kérnek képet...

és persze baráti körben és annó az egyetemen mindenki tudta.

De ott nem igazán konzervativak a fiatalok xd

De ez egy munkahely, az állásom is bukhat ha közlöm.

De mégsem bánom, hogy meséltem a páromról, az sem menne, hogy szinglinek hazudjam magam, mikor nem vagyok.

Szívesen dicsekszem a barátnőmmel, így jól is esett beszélnem róla.

De mikor pasiként emlegette tovább a 2 interjúztató, akkor picit úgy voltam, hogy na basszus, talán ezt nem kellett volna...

Nem tudom ez szorongásnak mondható e.

Egyéb szituációkban ritkán szoktam aggódni emiatt, pláne az ismerőseim körében.

24/N