Mikropénisz/nagyon kicsi pénisz melegként?

Aktív vagyok, de imádom szopni a mikropéniszt.

Eddig egy ilyennel volt dolgom, annak nagyon miniatűr volt, de pár tali után kidobtam, mert dominálni akart.

19/F

#15

Én nem vagyok egyáltalán érintett, de engem érdekelne nagyon ez a dolog. A hírekben olvasni néha erről a témáról, hogy mi van, ha születéskor nem egyértelmű a baba neme, és a politikusoktól kezdve a szakemberekig sokan jól el is vitatkozgatnak rajta, mi a helyes megoldás: kijelölni neki valamelyik nemi szerepet, és fokozatosan ez irányba terelni; vagy várni és hagyni, hogy később maga döntse el, mi akar lenni. Nekem viszont ez az egész mindig kicsit ilyen mesterségesen generált problémának tűnt, mert a valóságban viszont alig hallani ilyen konkrét esetekről, úgyhogy én mindig úgy képzeltem, hogy ez valami extrém ritka dolog lehet.

Te például nőnek vagy férfinek tartod magad? Hogyan viselkedsz, öltözködsz? Ha jól értem, akkor most férfineved van, illetve az igazolványaidban férfiként vagy megjelölve, ugye? A környezetedben élő emberek mennyit tudnak a helyzetedről? A nemi szerveden túl a külsőd (arc, testalkat stb.) alapvetően nőies vagy férfias? Aztán például te magad a fiúkhoz vagy a lányokhoz vonzódsz? Azon túl, hogy szűz vagy, barátod/barátnőd sem volt még egyáltalán?

Kedves Kérdező és #17:

Köszönöm az érdeklődéseteket a helyzetem iránt, igyekszem most megválaszolni a kérdéseiteket. :)

Mivel huszonvalahány éven keresztül fiúként / férfiként éltem a társadalomban, így egyértelműen ezt a szerepet töltöm be. A szüleimen, nővéremen és sógoromon kívül senki nem ismeri az állapotomat, a család nem is szeretné hogy kiderüljön ez rólam. Pont ezért sajnos kiskoromban, mikor az egyértelmű jelek alapján még tesztoszteron injekciókkal lehetett volna jelentősen segíteni az állapotomon a fejlődési szakaszban (például a péniszméreten, de sokminden más nemi jellegen is) a szüleim az „erről nem beszélünk” kategóriába sorolták ezt a betegségemet és semmit nem tettek. Huszonéves koromban, erős rosszullétek után elemezték ki a kromoszómáimat (én fizettem be a vizsgálatot), amikor megállapították hogy egyik nemhez sem tartozom (genetikailag). Nem olyan ritka így születni, minden 500-1000 fiúszületésből egy érintett. Felnőtt koromban legjobban a férfias izomzat és szőr hiánya zavart (arcon), amit a mostmár havonta beadott injekciók némileg megoldanak, kecskeszakállat már növesztettem. Hónap vége felé (mikor fogy bennem a hormon) ingerlékeny vagyok és rossz a közérzetem. Nem lehet túl gyakran injekciózni mert nagyon káros a kívülről bevitt hormon. Lányokkal próbáltam randizni főleg a család és a társadalom elvárásai miatt, de mivel nem hatnak rám úgy mint az egészséges fiúkra (érzelmileg) néhány alkalom után dobtak kamu indokokkal. Meztelen lányok felizgatnak, bár élőben még sosem tudtam megtapasztalni a félénkségem miatt (prosti ezért is kizárva). Pornóból a női és férfi rész is érdekel fantázia szintjén, mindenfajta pornóra ki szoktam elégíteni magam. Érzelmileg a férfiak sem izgatnak, a lányoknál is kevésbé, nem is tudom elképzelni hogy „meleg férfiként” kezeljenek, a fiúszex anális kipróbálása minden formában taszít (közös hoki és szopás gondolata nem taszít például). Sajnos a munkámban lassabb vagyok a kollégáimnál, tanulási (főleg nyelvtanulási) nehézségeim vannak, akik nem tudják a hátterem azok a fent felsorolt okok miatt lúzerként tartanak számon. Spermavizsgálaton is voltam, kis üvegcsébe kellett élveznem hozzá. Megállapították, hogy nemzőképtelen vagyok, mert a fejletlen heréim nem termelnek hímivar sejteket sem.

Így áll most a helyzetem, tanácsokat, jó példákat, barátkozni vágyókat szívesen fogadok.