Milyen érzés töltött el benneteket amikor tiniként rájöttetek, hogy ugyanahoz a nemhez vonzódtok?

Szia. Engem igazából semmilyen.

Egyszer csak azt vettem észre hogy a fiúkat nézem meg, konkrétan a seggüket. És nagyon izgatónak találtam. Semmi negatív érzésem nem volt ellene. Azóta is csak a fiúkat nézem, a tini fiúk gyönyörűek. Lányokat gyerekként néztem, akkor érdekeltek, de kB 5-6 osztályos korom óta csak a fiúk.

Negatív, depresszió, öngyilkosság gondolata éveken keresztül. Kb 13 évesen döbbentem rá, hogy homi vagyok. Engem nagyon rosszul érintett.Egy vidám, mosolygós emberből lettem egy depihuszár. Ez kb tartott 20 éves koromig. Akkor ismerkedtem meg egy homárral, hát jól átvert a nyomija. Kis naivan azt hittem, hogy hát a b*zik biztos rendesek, mert kirekesztettek 😀 Meg a nagy l*faszt. De nem baj, sokat tanultam azóta. 21 évesen mondtam el anyámnak, ő meg apámnak. Mindketten jól fogadták szerencsére, szóval sajnáltam, hogy nem mondtam el előbb. Igazából fokozatosan jött ez a teljes elfogadás. Ma már nem tud érdekelni szerencsére mások véleménye annyira, szóval így könnyebb az élet. 😀 Barátok nem tudják, legalábbis nem szoktam mondani, bár biztos valaki leszűri. Annyira nem izgat. Jártam néha homi bárba, de még néha ott is kinéztek, mert azt hitték, hogy hetero vagyok és rendőr. 😆 Gondolták, hogy jöttem csekkolni a helyet. Vicc volt az is. Homikkal nem nagyon tudok közös nevezőre jutni barátság téren. Állandóan a f*sz a téma. Semmi másról nem tudnak beszélni. Nagyon unalmas. Ha meg igen, akkor is mindig jön a f*sz hiány és a bepróbálkozások. Biztos vannak kivételek, de nem találkoztam még velük. Így maradtam hetero haverokkal, legalább nekik nincs más szándékuk. Volt még egy 5 éves kapcsolatom és pont. 😀

26/F

Mióta az eszemet tudtam tisztába voltam vele hogy nem vagyok heteró, sokáig nem foglalkoztam vele elnyomtam csajok se fúk se érdekeltek.

Tanultam, dolgoztam napi12 órát

Minimum minden nap, 27évesen kezdek el tombolni hormonjaim nem tudtam tovább elnyomni

Kipróbáltam csajjal, fiúval

Passzívnak, aktívnak lenni nem volt könnyű mert azt se tudtam mit jelentenek ezek.

Mikor tudtam mi a helyzet, kiterítettem lapjaimat mindenkinek, szülőknek kellet pár év mire megemésztették, haverok azonnal elfogadtak.

Elég gyorsan Be pótoltam a lemaradásomat szex terén.

Együtt élek passzív barátommal.

Nem akartam meleg lenni,

Nem választás, és nincs rá gyógymód. Jóval egyszerűbb lenne heterónak lenni.

Kis koromtól tudtam, hogy nem vagyok hetero, és a környezetemben is mindenki tisztában volt vele a viselkedésem és az érdeklődésem alapján. Sosem titkoltam, és nem is éreztem emiatt rosszul magamat.

29/F

Nekem szar érzés volt. Csak egyszerűen ugyanolyan akartam lenni, mint mindenki más. 13-14 évesen pár haveromnak már volt párkapcsolata, én is arra vártam, hogy majd belefutok egy lányba, és az élet a normális kerékvágásban alakul. Arra hamar rájöttem, hogy (akkor) senki se tetszik, azaz se lányok, se fiúk, de gondoltam, hogy később érek, időm meg mint a tenger. Aztán persze jöttek a lányok, de egyik kapcsolat se tartott sokáig, és kb mind miattam ment tönkre. Konkrétan a kötelező megfelelés vágott idegre mindig, türelmetlen voltam, nem értettem magam, és még mindig nem volt világos, hogy hol a hiba, különösen, hogy végülis a szex is működött. Akkoriban nem volt elérhető a net, hogy csak úgy rákeressek ilyen tabu témákra, az Ifjúsági Magazinon, meg VHS-es német pornókon szocializálódtunk :)

16-17 évesen tudatosult bennem, hogy igen is, más szemmel nézek a fiúkra, ráadásul ez egy fétissel is párosul, amiről elképzelésem se volt, hogy egyáltalán ez egy létező dolog. Beteg dolognak tartottam az ilyen fantáziálgatásokat, de legalább már magamnak beismertem. Arra is rájöttem, hogy be kell fejeznem a nőkkel a párkapcsolatokat, érzések nélkül csak szopatom magam, meg őket is, úgyhogy tudatosan leépítettem mindenkit, aki szimpla szexen kívül többet akart. Egyedül éreztem magam, és persze állandó "titokban" éltem. Nyilván ugye akkor is voltak meleg párkapcsolatok, de szó sem volt ilyen szintű társadalmi elfogadásról, nemhogy még promózták volna, mint most, és így az ismerkedés is nehéz volt. Konkrétan a mai napig nem ismerek személyesen egyetlen meleget sem, vagy nem tudok róla. Igazából évekig bele se néztem ebbe a kategóriába, kb egy fél éve kezdtem neten dumálgatni erről célirányosan. És ami a nagy baj, hogy én nem tudom elképzelni a seggbe matatást, se úgy, hogy én csinálom, nekem meg pláne ne csinálja senki... Konkrétan a vágyak is csak egy-egy elélvezés pillanatáig tartanak, és onnantól megszűnik minden ilyen irányú dolog, sőt, mocskosnak érzem magam, hogy ilyenekre gondolok.

Biztos lehetne ezt sokkal okosabban is csinálni, baromira irigylem azokat a melegeket, akik képesek mindent felvállalva harmóniában, párkapcsolatban élni.