A pasi ilyenkor máshol keres kielegulést?

Igen, valóban vannak olyan nők akik kihasználják a férfiakat, de te viszont durván paranoiás vagy.

A legfontosabb a korrekt, nyílt kommunikáció mindkét fél részéről. Én ha komolyat akarok, akkor azt közlöm is, de azt is ha csak szex kell. Te viszont az összes nőt egy kalap alá veszed, szerintem nem tiszteled a nőket.

Rögtön a legrosszabbat feltételezed az összesről.

Én tisztelem a férfiakat, ha valakiben látok valamit ami megfog, akkor elmondom hogy ezért nem fogom odadobni magam azonnal, előbb meg akarom ismerni és megnézni hogy hogy működünk együtt. Mert fontosabb nekem mint egy "numera". És ha valakivel el tudok képzelni közös jövőt, azt szeretném szépen felépíteni, nem beleugrani a közepébe, aztán lesz ami lesz. Te úgy fogod fel hogy egy komoly kapcsolat valami bűnös dolog, mintha egy férfi sem vágyna rá, és csak a gonosz nők játéka lenne. Tehát ha megkedvelek valakit és szeretném ha összetartoznánk akkor én egy kihasználós, gonosz dög vagyok aki cérnán akarja rángatni a pasit?

Én olyankor nem a balekot látom benne. Szeretni akarom, szolgálni, isteníteni, mindent megadni neki. Hozzá tartozni. Nem behálózni és a pincsikutyámmá tenni.

Viszont hogy mondjak valami pozitívat is, nagyra értékelem hogy nem mentél át mocskosba. Annak ellenére hogy úgy látom, kezdesz enyhén nőgyűlölőbe hajlani, valahogy mégis igazi úriember vagy. Estek már itt nekem durván egy kisebb vitából is.

Hát nem tudom, mi az első feleségemmel 3 hónapot jártunk 20on évesen mire lett szex, 3 évig voltunk együtt 2. Feleségemmel mikor megismerkedtünk, 25perc ismeretség után már döngettem a hátsó ülésen, lassan 15 éve vagyunk együtt.

Rohadtul nem jelent semmit, ki mennyit vár vagy nem vár, ha megvan a kémia, úgyis működni fog, ha nincs, akkor meg csak raboljátok egymás idejét.

Köszönöm a bókot:)))

"Én ha komolyat akarok, akkor azt közlöm is, de azt is ha csak szex kell." - ez így helyes, nincs ezzel semmi gond... "szerintem nem tiszteled a nőket." - én azt tisztelem - nemtől függetlenül - akiben találok tiszteletre méltót. (például a páromat tisztelem, az anyámat megvetem - és mindkettő nő)

" Te úgy fogod fel hogy egy komoly kapcsolat valami bűnös dolog, mintha egy férfi sem vágyna rá, és csak a gonosz nők játéka lenne." - dehogy fogom úgy föl... 20 éve élek meglehetősen komoly kapcsolatban :)... igen, egy olyan nővel, aki az első randin kezdeményezett... jó, objektív okok miatt sajnos csak a másodikon realizálódott:) - és lám, abszolút komoly és hosszútávú kapcsolat lett belőle, mert egy percig nem éreztem azt, hogy átkos elvárásoknak kell megfelelnem, se azt, hogy játékos vagyok az ő stratégiájában... egyszerűen élveztük az életet és egymást, ahogy tesszük azóta is...

Na, ehhez képest, ha úgy áll hozzám, amiről Te írsz, nos akkor 99% eséllyel nem lett volna belőle semmi, mert ugye a laza kapcsolatot ő lőtte volna ki, ezek után meg a komoly kapcsolatot nyilván én - mert eleve minden szituációban igen rosszul viselem azt a felállást, hogy valamibe tegyek bele, aztán még tegyek bele, aztán még tegyek bele... aztán az eredmény nagy eséllyel közelítőleg se olyan, ami számomra élvezhető... ez esetben például megkapom eredményül azt a "polgári-konzi családi idill" nevű képmutató rémséget, ami elől fejvesztve elmenekültem még tizenévesen:)