Mit tehetnék még, hogy megszűnjön ez a vágyam?

Én világ életemben nem a külsőségeket néztem elsősorban, hanem tényleg nekem idő kellett, hogy megfogjon valami egy lányban. Lehetett az néhány gesztus, vagy hosszabb beszélgetések. Persze nyilván mindig volt egy-két külső tulajdonság ami megfogott nyilván. Ez általában egy gyönyörű szempár volt.

Mindig is úgy voltam vele, hogy nekem ennyi kell és kész. De mindig is bennem volt kicsit, de ahogy telik az idő egyre inkább és most már tényleg lehet mondani, hogy kínzóan, hogy vágyom egy nagy mellű lányra.

Mivel én sohasem ezt néztem, nyilván nem is e szerint választottam párt, soha nem volt olyan testalkatú barátnőm, aki olyan lett volna amire amúgy legbelül vágyom.

Őszintén mondom, hogy undorodom is magamtól, amiért ilyen külsőségek ennyire mérgeznek. Próbálom trenírozni magamat ellene, de nem megy, mindig ott van a fejemben.

Van egy barátnőm akit nagyon szeretek és nem is értem, hogy hogy erősödhet bennem ez ennyire. Ő nagyon nem olyan alkatú mint amiről szó van. Soha nem csalnám meg, ez fel sem merül. De rettenetesen zavar, hogy olyanra vágynék belül, amilyen ő nem. Nem hittem volna, hogy ennyire tudnak foglalkoztatni a külsőségek és ez borzasztó érzés és az is, hogy persze ő ezt nem tudja, de milyen érzés lenne neki, hogy ha megtudná.

Volt olyan, hogy mikor nem volt barátnőm az elmúlt években, akkor már azon gondolkodtam, hogy elmegyek egy fizetős lányhoz, aki ilyen idomokkal rendelkezik. Persze az oka egy elég kitekert logika és kicsit álszent is. Mégpedig, hogy borzasztónak tartanám magam, hogy ha én csak azért jönnék valakivel össze, mert olyan alkata van amilyen. Illetve én mindig komoly kapcsolatot kerestem. És ez lett volna egy olyan út, ami a másik felé nem tisztességtelen, mert az ő munkájának ez a velejárója és én is elmondhatnám, hogy nem jöttem össze emiatt egy lánnyal. Persze soha nem tettem meg, illetve mindig hajtogattam magamnak, hogy ez nem számít, meg nem fontos és hasonlókat. De néha tényleg rám támadt, hogy sokat képes lennék fizetni azért, hogy egyszer kiélhessem magam.

Mint említettem ez már kínzó dologgá vált és nem tudok vele egyszerűen mit tenni. Azt gondoltam egyszer majd elmúlik, de így 30 után már ez igen aggasztó. Próbálok egyszerűen nem tudomást venni róla, de akkor akaratlanul is látok valamit és kész, annyi volt. Nem tudom, hogy mit kéne tennem