Szüzességre kárhoztattam?

Az életem.... Semmit nem ér. :'(

21 éves férfi vagyok.

A nevem Tomi.

17 évesen voltam életem első örömlányánál.

Azzal a tudattal, hittel, és reménnyel mentem el, hogy én, a mai napon megtapasztalom azt az élvezetet amit más átélt de én még nem érhettem el.

Amikor elmentem, jól emlékszem, kirázott egy pillanatra a hideg, majd a gyomrom görcsbe fordult.

Ezek után felcsöngettem a lányhoz mire ő kaput nyitott.

Nyitotta az ajtót, egyszál rózsaszín tangában volt, rózsaszín melltartóval.

A bőre szaunáztatott barna volt, haja fekete, szeme barna volt, némi arannyal megfűszerezve.

Jól emlékszem rá.

Megfürdetett, majd fizetnem kellett, és hanyat fektetett, ő pedig tette a feladatát.

Sokáig küzdött, kitartó volt.

30 percre mentem, és 30 percen át franciával megpróbált lázba hozni.

Akárhogy törekedett, az ezredes nem szalutált, és lejárt az idő.

Mennem kellett.

Egy puszi kíséretével elváltunk.

Hazafelé menet olyan mérges voltam magamra, hogy majdnem sírva fakadtam a hídon, mely alatt sík folyó áramlott.

Úgy döntöttem visszamegyek és újra próbálkozom utolsó pénzemből amelyet szülinapomra kaptam.

Hiba volt.

A történelem megismételte önmagát.

Hazafelé menet nem volt erőm visszatartani könnyeim, és több percen keresztül sírtam, arra gondolva, miért történik ez meg velem?

Hazaérve lenyugodtam, de testvérem tisztán látta, hogy valami nincs rendjén.

Kis noszogatás után kiszedte belőlem a választ.

Akaratom ellenére, feldühödve elráncigált a lányhoz, mire befenyítette a lányt, és a lány elvittem a futtatójához taxival.

Én ott maradtam.

Hiába kértem, hogy hagyja, ő nem hagyta.

3óra elteltével, a bátyám a pénzemmel tért vissza, az egésszel.

(Vett magának egy cigit)

Megigértette velem, hogy nem leszek "Q*va"pecér.

Egy jó időre megszilárdultak a gondolataim, és 2 éven át rájuk sem gondoltam.

Felköltöztem Pestre.

Itt, Pesten, megrepedt a szikla, majd elég hamar beomlott és a vágyak kiszabadultak.

Nem tudom miért, mi lehetett az oka, de a gondolatok megtámadtak.

Addig-addig szekáltak míg nem elmentem egy lányhoz.

19 éves vagyok, és még mindig szűz.

A lány próbálkozott, a "táskáim"nyaldosta, és a hozzá tartozó "ívet".

-A történelem megismételte önmagát.

Kudarc ért engem.

Ám az, hogy egyhez elmentem, löketet adott, hogy tovább menjek, és én mentem.

Aznap 3 lányhoz is.

Mind kudarc, kudarc hátán.

Majd másnap ismét próbálkoztam, de csak ugyanazt hajtogathatnám.

Ezután nem mentem 1 hónapig.

A pénzem elfogyott.

Majd megjött a fizetés és újra nekiestem.

Nem terveztem előre.

Nem döntöttem el, "na majd ha megjön a fizu... "

Nem akartam folytatni, ám ahogy kezem érintette a pénz, úgy megtört a nemakarás és akartam menni.

Mentem is.

2 hétig tartott a fizetésem.

Nagyon sok lányhoz mentem, enni sokat ettem mind után.

Ezután egyre ritkábban jártam lányokhoz.

Míg nem 1 telljes évre megszűnt.

20-as éveim végén járunk.

Egész eddig volt egy elvem, egy hitem.

"Én nem akarok semmilyen szert szedni, vagy eszközt használni mert az csalás velem szemben"

Ezen hitem stabil lábakon állt, hosszú időn át, ám meginogni látszott, mígnem valóban nem csak megingott, egyenesen futóhomokká vált hitem talaja.

Hiszek benne, hogy ez csalás, de már nem tudok ellent mondani nekik.

Kezdtem egy "Mű punával és seggel", nem a legolcsóbb, 12.000ft volt.

Az érzés hatalmas csalódás volt, és bizony nem hittem el, hogy az igazi is ilyen volna.

Másnap az egyik kuka tetején landolt.

Eltelt sok idő, ritkábban de sokáig jártam örömöt keresni.

Közben következő eszközöm egy Luxus prosztata maszirozó volt.

Sokat olvastam és láttam, prosztata álltal az orgazmus egy felsőbb szintjét élheted át, akartam érezni, erre csak képesnek kell lennem, ha már nem tudok behatolni.

A neve: Lelu-Bruno 46.000ft-ért.

Piszok drága volt.

Még aznap kipróbáltam.

Az eredmény csalódást keltő volt.

Nem éreztem semmi olyat ami képes lenne igazán felizgatni.

Az éreztem, hogy van bennem valami, és különbözően rezeg.

Csalódást keltő érzés.

A szerkentyű nem került kukára, sajnáltam érte a 46.000ft-ot, így megtartottam.

21 éves lettem. (Napjainkban)

Az életem egy kudarc, mint munkahelyileg, mint barátnőileg, mint mindehogy.

Nem haladok semerre és a fizetésemből nem látok semmit.

Sokat gondoltam az öngyilkosságra, de sosem tudtam megtenni, tudván még élnek a szüleim, és igenis, míg szüleim életben vannak, én nem halhatok meg, mert az anyumat a lelki összeomláshoz vezetné.

Elég ha én vagyok romokban, nem kell, hogy ő is romok alá essen.

Egyre sűrűbben jártam lányokhoz.

Megtébolyultam.

Az OTP-nél 460.000ft-os folyószámla hitelt kaptam.

Arra használtam el, hogy egy bizonyos lánnyal legyek együtt míg pénzem el nem fogy.

7 alkalmat voltam vele, 1 héten át több órát alkalmanként.

Hittem benne, ha megragadok egy lánynál, úgy az érzéseim összefűződnének az övéivel.

Talán, 1 hét alatt szerelmet is érezhetnék a lány iránt.

Többször volt, hogy időnk felét pusztán beszélgetés tette ki, ahogyan átölel mezitelen, és beszélgetünk a konkrét semmiről.

Mégha nem is lettem szerelmes, azt hiszem annyira megszerettem, hogy semmi pénzt nem sajnáltam tőle.

1 hétig úgy érezhettem... A barátnőm.

7 napig tartott 460.000ft.

Hatalmas adósságot húztam fel.

Kisebb összegekért kérleltem, hogy legyen velem, igyunk meg egy kv-t, forró csokit, vagy egyszerüen csak feküdjön mellettem és beszélgethessek vele, neki nem kell semmit tennie velem.

Ő nemet mondott, további kérlelések ellenére is.

Nem azt kértem, hogy olcsóbban franciázzon velem, azt kértem, hogy olcsóbban töltsön velem csak egy fél órát, ám nemet mondott.

Sokat gondolkoztam, valyon mi a jobb, "boldog hazugságban élni, vagy fájdalmas valóságban szenvedni"

Ezek után egy jó ideig nem mentem más lányhoz.

Nagyon jó ideig.

Majd aztán mégis elmentem, és újra kezdődött,. Csak épp hetente 1 lány 1 órára.

Az havonta 80.000ft-omat emésztette fel.

Közben vettem egy Aneroszt mely prosztata ingerlésére lett kitalálva.

20.000ft volt, Nexus márka.

Nem használt.

A testem nem képes befogadni az idegen tárgyat.

Idő múlásával néha-néha mégis ráveszem magam, hogy használjam, és használtam, kudarcok kíséretében.

Utólag mindig megbánom, mert tudtam, hogy ez lesz, csak nem akartam elfogadni.

Felmerült a gyanu, nem-e meleg vagyok.

A gondolattól is írtóztam, de nem vethettem el ezt a lehetőséget.

Muszály voltam letesztelni.

Felkerestem egy férfit, nem fizettem neki, ingyen jött értem kocsival.

Elvitt egy szállodába 3órára bérelt egy szobát kettőnknek.

Beszélgettünk, lazításként, majd akcióba, lendült, és az ezredest simagatta nyelvével.

Akármilyen rossz is volt a látvány, a gondolat, muszály voltam elhesegetni és megpróbálni élvezni, közben egy percig nem kívántam az ő igen mereven álló Dorongját, de muszály voltam letesztelni magam, és megfogtam egyik kezemmel a dorongot, a másikkal a haját, és próbáltam élvezni.

Azt vártam megkívánom-e a Dorongját és rácuppanjak.

Ez az idő soha nem jött el, nem voltam rá képes.

Írtóztam a gondolattól is.

A végén kértem, hogy tolja be a dorongot.

Kézkrémet használt, nem volt síkosító.

Ő egy hirtelen mozdulattal tövig nyomtató.

Ezt még elviseltem de fájt.

Amikor elkezdett mozogni, az volt a szenvedés fogalma.

Szerencsém volt, és ő sem élvezte a dolgot, nem kellett sok idő, kihúzta a dorongot, és a fenekemre élvezett.

Ezek után elváltam útjaink, soha többé nem láttuk egymást.

Én valahol meggyőződtem hogy meleg nem vagyok, és tovább jártam a lányokhoz.

Közben pumpát, gyűrűt és potencia növelőt is vettem, 3 félét is.

Nem használt egy sem, a pumpa és potencia növelők kukában végezték, jah és később a gyűrű is.

Teltek-múltak a napok-hónapok.

Elérkeztünk mostani álláspontomhoz.

Sikerült hozzájutnom a világ leghíresebb potencia növelőjéhez, a Viagrához.

Nem rendelés vagy hasonló.

Egy nagyon jó, és megbízható kollégám kínálta fel a gondomra.

Tesztelt, mert ő is használta.

Eredeti.

Hittem neki, mert neki lehet hinni.

Még aznap felhívtam a főnököm.

Rávettem, hogy még ha zsebből is, de adjon 20.000ft előleget.

Adott.

Másnap munka után lefürödve, biztos nyugodtsággal, bizalommal, és hittel a viagrában, biztos voltam benne, a mai sikerülni fog, és végre, megkapom amiért oly sokat küzdöttem.

Eljött a mai nap. (A mai-mai)

Elmentem egy gyönyörű lányoz.

Alkata, és arca csodás volt.

Kiváló.

Franciázott.

Franciázott

És még mindig csak franciázott.

A befejezés mint az összes többi.

De engedjétek meg hogy az elején hadd kezdjem.

Felhívtam, kértem hogy 1 óra múlva talizzunk, addig én lefürödtem, fogat mostam és intim borotválkozást végeztem.

Telljesen mint aki randira készül.

Felhívtam, nagyon kértem, ne bugyiban nyisson ajtót.

Semmi kihívó ne legyen rajta.

Ő így is tett, hétköznapi ruhába öltözött.

Megfürödtem, és vissza öltöztem gatyáig. (Ing-gatya)

Lassan levetkőztezttem.

Éreztem magamban az izgalmat, remegni kezdtem, és olyan érzés volt mint aki fázna, de nem fáztam.

Jó érzés volt az apró remegések.

Az ezredes vetkőztetés közben szalutált elég jól, és én ezt éreztem, gondoltam a viagra teszi a dolgát, levetkőztettem és ő is engem.

Fél merevségre lettem figyelmes, hol ott az előbb fáradhatatlanul szalutált a gatyámban.

Elkezdett franciázni, és nyaltam punciját és még a seggét is.

Nagyon változó volt a merevségem.

Változó de soha nem egészen merev.

A behatolás lehetne és nem is megtörténtnek nevezni.

Be lehetett tuszkolni, és mozogni rajta már nem lehetett.

Amikor mozgott rajta a lány, a farkam egy gumi szerepét töltötte be.

Bent maradt de nem mozgott.

Voltam psichológusnál.

A pszichológus 4allkalom után tovább akarta adni az ügyet mert úgy vélte ez meghaladja a képességeit, én viszont nem mentem tovább.

Alkalmanként 15.000ft-ot fizettem neki.

Aztán ki akartam deríteni van-e szervi problémám amire vajni kevés esély volt, de számításba kellett venni.

2 vizsgálatig jutottam el.

Nincs baj a hormon háztartásommal és a prosztatámmal sem.

A magam orvosok szeretnék ezt folytatni de már nem tudom fizetni őket, habár ha nem lányokhoz járnék akár menne is, a gond, hogy nem hiszek benne.

Nem lehet szervi problémám.

És eljutottunk addig, hogy most nektek gépelek.

Elmondtam telljes történetem.

Kérlek mondjátok meg, ti mit szűrtök le ebből?

Örökre szűznek kell maradjak, vagy van még más út is, csak nem találok rá?

Köszönöm a válaszokat