Péniszméret miatti depresszióból valóban nincs kiút?

Amióta fél éve a harmadik barátnőm is dobott a méretem miatt azóta nem merek lányokat még csak megszólítani sem. Nem vicc, tényleg tönkre mentem lelkileg, rászoktam a dohányzásra és zugivó lettem ill. az egyetemről is kibuktam. Valamelyik nap egy szűk vaginájú csajra írtam rá, aki olyan kérdést tett fel, hogy a vékony pénisz is fáj neki. Privátban kiröhögött a méretem miatt. Azóta még jobban magam alatt vagyok. Ha meglátok egy szerelmes párt, folyton csak az jut eszembe, hogy a pasinak vajon mekkora lehet (tuti nagyobb mint az enyém) és a csaj mennyire imádhatja a vastagot. Már ránézni sem tudok a nőkre. Döbbenetes, hogy így kellene még évtizedeket leélnem, abban a tudatban, hogy katartikus szexben nem lehet részem a veleszületett adottságom miatt. Rossz testbe vagyok bezárva. Van itt olyan, aki hasonlóan érez?