Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vajon helyesen cselekedtem?
Röviden: az egyik legjobb barátom egy szuperjó csaj, lassan 10 éve ismerem, és a barátságunk azóta is töretlen. Rengeteg mindent csinálunk együtt, kölcsönösen jóban vagyunk egymás családjával is. Kb.: két hónapja viszont összejött egy sráccal, és azóta folyamatosan jelennek meg a problémák. Péntek este azt hiszem fordulóponthoz érkezett a sztori.
Egy grillezésre voltam hivatalos a lányhoz, amire persze nagyon készültem. Szeretem a szüleit, imádom a húgait, a kutyáját, és szerencsére a család is kedvel engem, számtalanszor jártam már náluk. Szokás szerint remek volt a hangulat, teljesen otthon éreztem magam, mint mindig. Természetesen megjelent az újdonsült udvarló is, akivel próbálom megtalálni a közös hangot, de valamiért nem találjuk azt a bizonyos hullámhosszot. Őszintén, inkább nem erőltettem a dolgot egy idő után, és a házigazdára és a családra koncentráltam.
Pár órával később azt vettem észre, hogy mindketten eltűntek. Sejtettem hogy baj van. Megkerestem őket, félrehúzódtak, láthatóan veszekedtek, amikor rájuk találtam, és amikor megkérdeztem, hogy mi a gond, a srác rám förmedt: "az, hogy nem vagyok olyan tökéletes, mint te!".
Hirtelen nem is tudtam mit kezdeni a helyzettel. Elmondtam neki, hogy mi a párjával csak barátok vagyunk, sosem történt közöttünk semmi, és nem is fog, ez teljesen biztos. Erre jött a vád, hogy a barátnője családja engem sokkal jobban kedvel, mint őt, mondjuk igaz is, mert őt kb.: leszarták a fejét, igaz, nem is tett meg semmit sem, hogy belekapcsolódjon a társaságba. Akkor döntöttem: nem fogom tönkre vágni a barátom párkapcsolatát. Elköszöntem a családtól, majdnem elbőgtem magamat, de a csajtól is, és megmondtam neki, hogy ameddig ezzel a sráccal jár, inkább kilépek az életéből, mert nem akarom elcseszni a magánéletét.
Azóta nem beszéltünk. Hiányzik, de tudom, hogy el kellett engednem, mert nem akartam neki ártani. Bocs, ha hosszú és terjengős voltam, de próbáltam minél részletesebb képet adni nektek arról, hogy mi történt. Szerintetek helyesen cselekedtem, amikor úgy döntöttem, hogy nem teszem a barátom pasiját féltékennyé, és inkább nem erőltetem a barátságunkat egy darabig?
Becsülendő, hogy így döntöttél. Azonban azt gondolom, hogy a csaj ezzel a srácal eléggé alulválasztott. De ettől eltekintve nem te vagy az akinek ezt el kell intézni. Az meg, hogy jobban bírnak a csaj szülei az annak tudható be, hogy régebb óta ismernek, meg úgy veszem ki a szavaidból, hogy sokkal közvetlenebb ember vagy mint az udvarlü, ezáltal szimpatikusabb is. Az egy szép olog, hogy nem akarod elrontani a barátod kapcsolatát, de nem az a megoldás szeritem, hogy akkor egy az egyben kilépsz az életéből. Mert így vagy te, vagy az udvarló, a lány nem fog tudni választani, és az csak rosszabb lesz. Ha a srácban lenne egy kis ész akkor nem lenne rád féltékeny. Nekem szinte csak srác barátaim vannak, és egyikre sem féltékeny a párom,nőljünk már fel. :)
18/L
Ez nagyon szép volt tőled.:)
Ne,aggódj a csaj se zárta le a kapcsolatotokat,végleg.
Főleg,hogy ő többet érezhet irántad?Vagy nem?
Nem sokan tették volna meg helyedben.
Új pasit szerintem meg nem ismerik annyira, mint Téged...
Szerintem rendeződni fognak a dolgok idővel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!