Egy jól kinéző, intelligens nő nem jogosan várja el azt, hogy a férfi is adjon magára, fel tudjon mutatni valamit?

A legtöbb 25-30 éves faszi elég komoly segítséget kapott a szüleitől, ezért sikerült neki egzisztenciát építeni.

Kezdve azzal, hogy megfelelően nevelték, motiválták, kapta a zsebpénzt az edzésekre, fizették a tanulmányait, fizették a jogsiját, vettek neki lakást és/vagy autót, besegítenek az albérletbe, stb.

Épphogy csak annyi dolguk volt, hogy ne legyenek nagyon-nagyon hülyék és nagyon-nagyon lusták, mert ilyen hátszéllel, ha nem reménytelenül hülye és/vagy lusta egy "férfi", akkor különösebb erőfeszítés nélkül megteremti az egzisztenciát.

És a legtöbb ilyen zsúrpubi elképesztően büszke magára, és tényleg elhiszi, hogy ő azért vitte valamire az életben, mert f.a.s.z.a.gyerek, emiatt jellemzően hiányzik belőlük az empátia, mert soha nem voltak a f-s.z. rossz végén, soha semmilyen különösebb nehézséggel nem kellett megküzdeniük.

De az, hogy ki a férfi igazán, ott válik el, amikor nagyon rossz esélyekkel, komolyan harcolni kell valamiért, és úgy is képesek győzni.

Hidd el kisfiam, sok, általad lenézett férfitársad sokkal inkább férfi nálad.

26 évesen nem volt semmim. Nemhogy autóm nem: semmim.

Ma havi 1,5 millió nettót keresek.

Ugyanaz az egyszerű srác vagyok mint 26 évesen. Na erre varrj gombot.

Jó a felvetés.

Egyrészről van az a nő, aki a testén kívül semmit sem tud nyújtani, de elvárja a tutit. Őket megértem, de nem értékelem. Megértem, mert bombanőként sok a jelentkező, akkor már miért ne tehetné meg, hogy tisztán pénzügyi szempontokat IS (!) figyelembe vegyen? Ellenben nem értékelem, mert számomra egy jó test nem minden, egy kapcsolattól többet várok.

Aztán van az a nő, aki maga is hajt (jelentsen ez bármit), intelligens, talpraesett, mellé még dögös is. Őt megértem és értékelem, még akkor is, ha cserébe ő is igényli, hogy a partner hasonlóan talpraesett, intelligens, stb. legyen. Nem azt, hogy kőgazdag legyen, minden meglegyen, hanem hogy lássa a másikban az egyenlő partnert, a biztos jövőt. Ugyanúgy csak beleülni a tutiba számomra nem különösebben értékes.

Összegezve: egy nő (és persze férfi is) csak annyit várjon el, amihez ő maga is hozzá tud járulni, de azt és annyiban el is várhatja. Számomra ez az érték.