Huszonévesként negyvenes partnert keresek. Mit csinálok rosszul?

1. Elegánsan öltözködöm, nemrég meg is dicsértek miatta (nem, nem anyuci), szóval szerintem ez kipipálva.

2. Érdeklődést mutatok, kérdezek, udvarias és kedves vagyok. Amit leírtál, azt a másik oldalról tapasztaltam. Mindig próbáltam valamilyen érdekes dologról beszélgetni, de ha a részéről azzal lesz vége a beszélgetésnek, hogy "Értem.", "Rendben.", "Igen, ez igaz." és nem tesz hozzá semmit, mit tegyek? És a beszélgetés folyamán nem egyszer történt meg. Egyszer-kétszer még oké, de ötödjére már unalmas. Én vagyok a pasi, nekem kell indítanom, de kölcsönösséget várok, nem azért vagyok, hogy stand-upoljak és őt szórakoztassam.

3. Bocsi, de nekem mennem kell, időre megyek / dolgom van még otthon / várnak a gyerekek, stb. Szóval érzed, hogy így erre esélyem sincs. Amikor meg másnap/harmadnap chaten finoman utalok rá és megkérdezem, hogy a következő randin (ami persze az előző után kb. két héttel lenne – ha esetleg épp akkor pont ráér) sétálni szeretne, kávézni, vagy esetleg van-e kedve feljönni hozzám, azt válaszolja, hogy nem, inkább csak igyunk meg egy kávét, hát... Ja és őt pont egy szerxpartnerkeresőn ismertem meg. :D De akkor legalább mondja azt, hogy bocs, nem vagy szimpi, vagy hiányzik valami és veled nem szeretnék.

4. Ezek után hát... azt kell, hogy mondjam, hogy nem érdekel. De a többieket meg én nem érdeklem. Szar ügy? Beképzelt vagyok, ha azt mondom, nem velem van a gond?