Szerintetek normálisnak mondható, ha nemi erőszak túlélőként vonz a vadság?

Amíg kapcsolatban voltam eddig, soha nem tudtam igazán elengedni magam szex közeli élménykor (direkt írom így, soha nem jött létre igazi aktus a fájdalom miatt). Mindenre érzékeny voltam, a legapróbb hibát is, ha vétette a srác, elszállt a vágy belőlem. Néha, ugyan volt jel arra, hogy szenvedélyesebb lennék az ágyban, de úgy igazán nem mutatkozott meg... Pár hete egy buliban smároltam egy sráccal, és az alkohol hatása miatt valószínűleg, minden kontroll felszabadult belőlem, elengedtem magam úgy mint soha, és utána eszméltem rá, hogy vadul csókoltam nagyon, erőszakosan :(. Ezt ő szóvá is tette, és próbáltam visszafogni magam, de nem tudtam, ismét "bevadultam". Úgy tűnt neki is jó, de később elmondta, hogy erőszakos voltam, és nem érezte emiatt jól magát (másképp aranyosnak tűntem :D). Hihetetlenül vonzott ez a srác, és lehet emiatt volt, nem tudom. A lényeg, hogy nagyon élveztem a csókot, úgy mint még soha. Miután másnap ráeszméltem, hogy mi történt, mintha falak omlottak volna le körülöttem, olyan érzés volt, amikor nagy nehezen ki mertem mondnai magamban, hogy esetleg szeretem a szenvedélyt, a vadságot. Ugyanakkor mélységesen szégyellem magam, amikor affele kalandoznak a gondolataim, hogy vajon milyen lehet alárendelt, vagy dominaszerepben :( Rengeteget sírtam emiatt, értitek, megerőszakol egy vadállat (ez már több éve volt), és soha nem fogom megtudni, hogy amiatt vonz az ilyesmi, mert a történtek miatt valami furcsa kihatás ez, vagy tényleg egy vadabb típusú lány vagyok. Évekig úgy éltem, hogy szex terén egy rakás szerencsétlenség vagyok, nem tudom ilyen téren nőnek érezni magam, és erre kiderül, hogy évekig eltitkoltam magam elől az igazi énem? Félre ne értsétek, nem panaszkodni akarok, de nincs akinek feltegyem a kérdést, és nagyon szenvedek attól, hogy mi van, ha az ágyban agresszív vagyok valójában. Ráadásul a visszás az egészben az, hogy nemrég kezdtem úgy dönteni, hogy örökre lemondok arról, hogy valaha normális szexuális életem legyen, és erre ez történik :( Mindenben meg szoktam látni a pozitívumot, de most ebben, azon kívül, hogy kissé megkönnyebbültem, nem látok semmi jót. Szívesen fogadok bármilyen véleményt, csak ne szidjatok, mert így is nyomorultul érzem magam. :) 23L