Különösen a régi időkből sok olyan élethelyzetről hallok, amikor egy nő (néha férfi) fiatalon maradt egyedül, és egyedül is nevelte fel a gyerekeit - de hogyan bírták ki szex nélkül?

Nem rád értettem hanem általánosságban, de gondolom a szívedre vetted, ezért pontozták le. Senki nem mondta, hogy egyedülálló anyakénd kefélj mindenkivel vagy tarts szeretőt.

De elég nevetséges a gyerekekkel takarózni és elnyomni a természetes vágyaidat. Ugyanúgy lehet kapcsolatot kezdeni.

16 sem voltam, amikor apám meghalt, anyám meg lelépett egy barátjával. Fél pénzért, feketén vállalt éjszakai vagonrakásokból tartottam fönn magam és a lakást, mert nem akartam otthonba kerülni. Természetesen akkor mocskosul haragudtam rá, de később beláttam, 36 évesen nem áshatta el magát. Ember ő is, és boldogságra vágyik, mint mindenki más. Most 77 éves, és sohasem ment még egyszer férjhez. Azt mondta, olyan férfit nem talált, aki apám helyébe léphetett volna.

Ha valaki, én aztán utálhatnám és szajházhatnám a nőket, mégsem így van. Imádom a női nemet, még most, 57 évesen is. :-))

Ugyanakkor azt is látni kell, kérdező, hogy a nők nem úgy vannak bedrótozva, mint a férfiak. Krízishelyzetben eszükbe sem jut a szex, csak a túlélésre játszanak. Egy tanulmány szerint a férfi agyában 4x akkora helyet foglalnak el a fajfenntartási, mint a létfenntartási funkciók. A női agyban ez az arány fordított. Nekik a létfenntartás a fontosabb, hiszen az utód élete is az ő életétől függ.