Szerelmesek! Nektek is hasonló dolgok járnak a fejetekben szex közben? Normális, hogy 18 évesen erre gondolok?

A barátommal mindketten tizennyolc évesek vagyunk és őrülten szerelmesek. Mielőtt őt megismertem, nem is hittem, hogy létezik ilyen intenzív kötődő érzés.

Fél éve vagyunk együtt, mindkettőnknek ez az első kapcsolata. Úgy a második hónaptól kezdve élünk nemi életet, egyébként minden szabadidőnket együtt töltjük, szinte összeköltöztünk (ő általában egyedül van otthon), mindent együtt csinálunk és egyszerűen nem tudunk betelni egymással. Mindenestül imádom, a gondolatait, a stílust, ahogyan kifejezi azokat, a világszemléletbeli összhangot, ami köztünk van, a szokásait... És még sorolhatnám.

A kérdésem igazából az lenne, hogy normális-e, hogy szex közben olyan intenzív szeretet és kötődést érzünk egymás iránt, hogy tényleg mintha örökre össze akarnánk forrni és nem akarjuk, hogy valaha is vége legyen. És ilyenkor mindig szóba kerül a gyermekáldás, sokat viccelődünk is vele, de ott és akkor én mindig tényleg úgy érzem, hogy tőle valóban áldás lenne egy gyerek, hogy milyen tökéletes lenne, ha a mi génjeinket örökli, volt, hogy már így körülbelül meg is beszéltük, hogy milyen lenne, ha. Tudom, hogy ő is hasonlóan érez, egy csomószor így poénból meg is simogatja a hasamat. Normális, hogy ilyen gondolataink vannak 18 évesen?

Természetesen védekezünk, és teljesen irreleváns is a helyzet és nem gondoljuk ám komolyan, hiszen mindketten idén érettségizünk és egyetemre készülünk (és talán különböző országokba), de pl. volt, hogy késett a menzeszem, és egy kicsit beparáztam, hogy mi van, ha teherbe estem, aztán abban a 3 napban, amennyit késett, igazából bele is nyugodtam, hogy ha megtörténik, igazából örülnék neki és biztosan nem kezdeményeznék abortuszt (ezzel ő is egyetértett).

Szerintetek nagyon betegesek ezek a gondolatok? Néha kicsit úgy érzem, megőrültünk. Kíváncsi vagyok, más is így van-e ezzel.